181MESZESI DEMETER.
135–1372.
A RESERVATIÓK. – MESZESI DEMETER NEMZETSÉGE. – PÜSPÖKSÉGE ELŐTT KANONOK, MAJD BUDAI PRÉPOST S KIRÁLYI KÖVET. – A SZÉKESEGYHÁZ BEFEJEZÉSE. – NEMES VERSENY ANNAK FELSZERELÉSE KÖRÜL. – A SZENT KIRÁLYOK SZOBRAI. – DEMETER PÜSPÖK S A KUNOK, OLÁHOK. – PÜSPÖKSÉGE ÉS SAJÁT ÜGYEI. – UTOLSÓ NAPJA. – A CHARTULARIUM ELITÉLŐ SZAVAI.
Kálmán király ideje óta a káptalanok, mint láttuk, szabadon választák püspökeiket. V. Kelemen, az első avignoni pápa a káptalanok ama választó szabadalmát inkább, mint jogát kezdé megszoritani s mint az egyház feje, maga kivánt gondoskodni a püspöki székek betöltéséről. Sőt, hogy mások, régi jog vagy gyakorlatra támaszkodva, szándékaiban őt meg ne előzhessék, jóelőre, még a püspök életében kijelenté, hogy az utód kinevezését magának tartja fenn. V. Kelemen példáját követték utódjai, s ezzel életbe lépett az ugynevezett reservatiók kora.
A váradi egyházmegyében ily reservatiónak első nyomát 1325-ben találjuk, midőn XXII. János pápa tudatta a megye metropolitájával, a kalocsai érsekkel s a váradi káptalannal, hogy annak idején ő fog gondoskodni a megyének alkalmas főpásztoráról s ha a káptalan ennek ellenére választásba bocsátkoznék, választását előre is semmisnek nyilvánitja. E rendelet szigorát azonban első alkalommal talán sikerült megenyhiteni vagy talán a szentszék választása különben is találkozott a káptalan ohajtásával, mert a 182Chartularium Báthori András püspököt még határozottan „választott” püspöknek mondja.
Hasonlóképen intézkedett András püspök utódjára nézve XII. Benedek pápa 1342-ben, s három év mulva Váradnak uj püspöke már nem a káptalan választásából, hanem egyenesen a szentszék kinevezéséből nyerte püspöki fövegét.
A kinevezett: Meszesi Demeter.
Atyja Meszesi Benedek, aki ha egy személy azon szintén Meszesi Bekével, ki 1326-ban a zemplénmegyei Meszes és Liszka szomszédos községek határainak kijelölésére szóllittatott fel: akkor Demeter püspök ama nevezetes Hermann nemzetségéből származott, ki a krónikás szerént Nürnbergből Gizella királynővel jött be.
Az bizonyos, hogy nemzetségének fészke s valószinüleg születése 183helye is azon Meszes község, mely a zemplénmegyei szép Hegyalján Liszka, Bénye és Szegi közt körül-belül a mai Long falu helyén feküdt, s hol ősi házuk még 1429-ben is állt, György ur, Pálnak fia lakván benne akkoron.
Demeter életének első korszakát homály fedi, de sokoldalu képessége, melynek hosszu életpályáján annyi jelét adá, magas müveltséget feltételez és azt a külföld, hihetőleg Olaszhon valamelyik egyetemén nyerte. Veszprémi egyetemünk a XIV-ik század legelején, mikorra Demeter ifjusága évei esnek, már feloszlott, s a pécsi egyetem még nem vala felállitva.
Nevével 1324-ben találkozunk először, midőn már budai éneklő-kanonok. 184Itt vonta magára a királyi udvar figyelmét; itt rakta le fényes jövőjének alapjait.
Midőn 1331-ben a szedendő pápai tizedek körül az előmunkálatok megindultak, az emlitett szentszéki követek a váradi egyházmegyébe Demeter kanonokot küldék ki al-tizedszedőnek. Ekkor nyerhette váradi kanonokságát is egyenes pápai kinevezés utján, amint ez akkor már szintén gyakorlatban volt.
A tizedügy, mint láttuk, közelebbről érdekelte Károly királyt, s valószinü, hogy a király Demeternek tizedszedői hivatalában – mely valami kellemes akkor sem vala – szerzett érdemeit kivánta jutalmazni, midőn 1341-ben neki s általa testvéreinek adományozá Ősi, más néven Teleki birtokot, mely, mint Keresszeg várának tartozéka a Tamás-fiak hütlenségével szállott a királyra. Az adománylevél csak általánosan „hü szolgálatokat” emlit, s Demeternek valami különös szolgálatairól még ekkor egyéb történeti emlékeink sem szólanak; tudományát, erényeit azonban már az idézett. oklevél kiemeli. Ekkor nyerhette el a királyi udvari káplányságot is. A fontosabb szolgálatok s ezekkel együtt a gyorsabb emelkedés kora Demeterre nézve csak később, Károly király halála után érkezett meg.
Ekkor mingyárt Endre ügyében, vagy talán még inkább az ifju Lajos trónraléptének hirével, mint a király követe, Olaszhonba 185megy s innét talán egyuttal Avignonba is. Visszatértével kétségkivül a királyi megelégedés jeléül az oly fontos budai prépostságot nyeri s feje lesz e prépostság már ekkor figyelmet keltő tanodájának, mely hiányzó egyetemünket pótolá s még e században egyetemmé nőtte ki magát.
Midőn pedig a király őseinek példájára koronáztatása után Szent-László sirjához zarándokol s utjának emlékeül uj birtokokkal ajándékozza meg ama szent sir őrét, a váradi egyházat: Demeter prépost az, kit királya azon kitüntető megbizásban részesit, hogy a nevezett egyházat az uj birtokokba iktassa be.
Ez idő körül történhetett s ugy látszik, ismételten havas-alföldi követsége is, melynek eredménye lőn, hogy Bazarád Mihály vajda fia, Sándor visszatért a magyar király hüségére, mi által Demeter prépost még magasabbra emelkedett királya kegyeiben. –
A pápai udvar jól szokott értesülve lenni s ennek tulajdonitható, hogy VI. Kelemen pápa a határozó körökben oly tekintélyes 186férfiut, mint Demeter prépost, ki különben a pápai udvarnak is már lényeges szolgálatokat tett, igyekezett szintén kitüntetni. Már előbb zágrábi kanonokságot adományozott számára, de mihelyt Báthori püspök haláláról értesült, annak utódjává, fentartott jogainál fogva, Demeter prépostot szemelte ki. 1345. julius 15-én kiadta számára a kinevező bullát oly dicséretekkel, melyek a köznapi szólamok értékénél jóval magasabban állanak; s pár hét mulva augusztus 27-én megadta amaz engedélyét is, hogy Demeter, a különben már áldozó pap, bármely törvényes püspök által püspökké szenteltethesse magát.
S Várad uj főpapja lelkesedéssel fogott magas feladata teljesitéséhez. Amint székhelyére, a várba lépett, annak udvarán először is egy bevégezetlen dóm ötlött szemeibe. A világ-látott főpap emlékezetében annál élénkebben tünhettek fel Róma, s a külföld fényes egyházai, és megszületett lelkében az elhatározás, hogy ez egyházat befejezi méltóan multjához, jövőjéhez.
Ugy lőn. A Báthori elhunytával félben szakadt munkazaj ismét életre kelt a székesegyház körül. Mikor pedig a falak, a tető, szóval a külső munka véget ért, következett a belső felszerelés, melynek végbevitele ama kor vallásos buzgalmáról s áldozatkészségéről ép oly eleven, mint megkapó képet nyujt.
Maga Demeter püspök négy oltárt emeltetett: Szent-Gergely, Szent-Katalin, Szent-Dorottya és egyet Szent-Demeter tiszteletére, ez utóbbit a hasonnevü kápolnában, hol temetőhelyét is választá. Az oltárok szolgálatára külön áldozárokat is rendelt s azok javadalma gyanánt külön birtokokat.
187Főpásztoruk példáját követék a káptalan tagjai. Maghi László kalotai főesperes Szent-Mihály főangyalnak állita oltárt Szent-András kápolnájában; Márton bihari főesperes Szent-Lőrincznek; János kanonok Szent-Margit, Jakab őr-kanonok pedig védszentje Szent-Jakab apostol oltárát emelteté.
Az egyháziak buzgalma fellelkesité a világiakat is. Erzsébet anyakirályné rokona: László opólyi herczeg s nádor, ki a lengyelországi hires, csesztochovai klastromot alapitá, Szent-Erzsébetnek állittata oltárt; Simon bán özvegye pedig a Szentlélek Istennek.
S a lelkesek sorából nem maradtak ki a szerényebb nevek viselői sem, mint Jakab, Könczöl fia, vagy György váradi polgár, ki Vámosnak nevezteték: ez Szent-Zsigmond király, amaz pedig Szent-Balázs oltárával ékesité s gazdagitá az uj székesegyházat.
De a hivek, az Ur házának dicsőségeért áldozók nevei nincsenek mind feljegyezve történelmünk lapjain; csak az bizonyos, hogy midőn a székesegyház évek hosszu munkája után elérte befejeztetését: hat kápolna s mintegy negyven oltár emelkedett benne, s mindenik egy-egy szent gondolatnak, egy-egy drága halottnak őre s emléke vala.
Mikor szentelé fel Demeter püspök az uj székesegyházat? arról nincs tudósitásunk; de annak napja mindenesetre országos ünnep volt, a vallásnak s a müvészetnek ünnepe.
Az épület, mely Szent-László váradi népének vallásos buzgalmát hirdeté, ugyanannak fennkölt gondolkozásáról s müveltségéről is tanuskodék, s emellett hivatva volt arra, hogy ama buzgalmat gondolkodást és müveltséget. táplálja és terjeszsze a Három-Körös tájain is.
A székesegyház teljes felépülését s felszerelését legjobban jelzi Demeter püspöknek egy másik alkotása, mely már nem a szükségesség, hanem a magasabb igényeknek vala kielégitése, s a váradi püspökség fénykorának közeledését hirdeté.
A szomszéd Kolozsváron élt ekkor egy müvész család, melynél a képzőmüvészet szeretete s ápolása, ugylátszik, apáról fiura 188szállt. Az apa, Miklós mester képiró vala; fiai: Márton és György szobrászok. Az apa müvészi sikereiről nincsenek tudósitásaink, de fiainak alkotásai közől hármat ismerünk, melyeknek mindenikéről, mint müremekekről szólanak a történeti emlékek. Azoknak egyike, Szent-Györgynek érczbe öntött lovagszobra ma is áll Prágában Szent-Vid dómja előtt és hirdeti alkotóinak müvészetét.
Demeter püspök e két kolozsvári müvészszel három állószobrot öntete érczből, s ugy látszik, hogy a székesegyház éjszaki terén, mely a vár főbejáratával szemben állt, állittatá fel azokat.
A szobrok elseje, balról, kezében bárdot emelt, másodika, illetőleg a középső arany-országalmát, a harmadik ifju, szakálltalan alak királyi pálczát, vagy talán inkább liliomot, az ártatlanság jelvényét.
A későbbi népvélemény majd a Szent-László által legyőzött Horvát, Dalmát, és Tótország fejedelmeinek, majd a három napkeleti királynak tartá e szobrokat, keletkezésökről pedig azt regélte, hogy tündérek késziték. E vélemény kétségtelenül tanuskodik ugyan a szobrok sikerült s meglepőleg szép voltáról, de különben egészen alaptalan.
A szobrok fentebbi leirása, különösen azoknak jelvényei határozott tájékozást nyujtanak, de irott történeti emlékek is elmondják, 189hogy kiknek szobrai valának? tudniillik a három szent királynak: Szent-István, Imre és Lászlónak.
A szobrok felállitása 1370-ben történhetett, akkor ünnepelte Meszesi Demeter püspökségének negyedszázados jubileumát. Nagy-Lajos királynak idézett 1355-iki levele emliti egyebek közt, hogy Demeter püspök a királynak minden ügyében kezére járni igyekszik, s csakugyan ő volt az, ki épen ez évben a pápa s a király megbizásából Ó-Buda megcserélésének kérdését szerencsésen megoldotta; de más, inkább állámférfiui, mint főpapi tettéről nem értesülünk. Ugy látszik, hogy ezentul egyházmegyéjének szentelé tevékenysége legjavát.
Mit tett Várad iskoláiért? arról közvetlen adatok nem szólanak; de püspöksége korában ez iskolák virágzanak, s távol lakó, előkelő családok gyermekei is látogatják. Igy Böcsi Zudar Dénesnek 190fia, Sándor 1347. táján itt jára iskolába s ez alkalommal Pál szabómesternél vala szállásolva, mi Várad polgári házainak tisztességes voltát is előtünteti. Egy évtizeddel később pedig László váradi kanonok és szeghalmi főesperes, midőn meghallja, hogy rokona, Imre, különben a Kállai nemzetségnek egyik tagja, fiát a váradi iskolába szándékozik adni, maga szólitja fel az atyát, hogy a fiut küldje hozzá, ő majd tanittatni fogja s gondját viseli.
Ami pedig a váradi egyházmegyét illeti, melynek terjedelméről és felosztásáról már e század első feléből ép oly kimeritő, mint hiteles adataink vannak, – ez nem ölelt fel ugyan oly roppant területet, mint az esztergomi vagy egri első alapitásu megyék; mégis ahoz képest, hogy alig terjedt többre két vármegyénél, nagy és népes vala, s közel háromszáz lelkészséget számlált. Ily tömege az egyházaknak s lelkészeknek kétségkivül sok kormányzói gondot igényelt, s Meszesi Demeter, ki, mint láttuk, felszentelt püspök vala, mindamellett, hogy helynökei is valának, mint Viganti Benedek olvasó-kanonok, később pedig Kis-Tárkányi Fülöp prépost, – mindamellett országos s honvédelmi dolgok nélkül is eléggé el lehetett foglalva.
Az egyházmegye legsürübb s legnépesebb lelkészségei Várad és Debreczen vidékén csoportosultak, s általában a megye fejlettebb s gazdagabb része Bihar, különösen annak felső része vala; ellenben a gyengébb, még csak fejlődő rész e korban Békésmegye, mely Gyulán felül vette kezdetét s innet felfelé, mintegy Püspök-Ladányig terjedett.
Mig ugyanis a biharmegyei főesperességek egyenként 40–50, 191sőt, száz lelkészséget is számlálnak, s lelkészeik egynémelyike két márka pápai tizedet is fizet: Békésmegyében alig találunk összesen 16 lelkészséget s legelőkelőbb lelkésze, a Békés városi 16 garas tizedet ad, a nadányi tizet, a többiek még azon is alul.
De a békésmegyei lelkészségek csekély száma aligha azt jelzi, hogy e megye a XIV. század elején kevéssé lakott lett volna, hanem inkább, hogy azon kún szállások, melyek történeti emlékeink szerént a Körös mellékén, s nagyobb tömegekben Békésmegye nyugoti s éjszaki szélein foglaltak helyet, – az emlitett korban még nem vették fel a keresztséget. Hogy azonban kisebb km telepek voltak beljebb Békésben, sőt magában Biharban is, azt igazolja egyebek közt Keresszeg határa, melynek egy része ma is Kún-ülés nevet visel.
A kúnok megtéritését a történeti adatok Nagy-Lajos, és igy Demeter püspök korába helyezik, feljegyezvén, hogy a térités főintézője az esztergomi érsek volt, a téritők pedig Szent-Domokos rendjének szerzetesei. És csakugyan e rendnek épen e korban, két klastroma is keletkezék a váradi püspökség területén: egyik a Nagy-Kúnság mellett, mint láttuk Debreczenben, a másik pedig az imént emlitett Keresszegen, a Sebes-Körös partján. A megtért s tömegesebb kún községeket főtéritőjök az esztergomi megyéhez csatoló, de az apróbb és szétszórt békési s bihari telepek a váradi egyházmegyébe olvadának.
Más oldalról ugyanekkor annál jobban megapasztá a váradi püspökség hiveinek számát az ugynevezett „fekete halál” mely mingyárt Demeter püspökségének kezdetén megkezdé pusztitásait. Azon kori történeti emlékeinkben nem egyszer találkozunk szomoru nyomaival; emliti Demeter püspök is egy 1349. junius 26-án kelt levelében.
A fekete halál egész községeket kipusztitott, igy járt Biharban is s bizonyosan nem egyedül, Fel-Venter falu, a váradi püspök 192egyik birtoka. Demeter püspöknek azonban volt rá gondja, hogy a kihalt községek ujra megnépesüljenek, s midőn települők jelentkezének, nemcsak szivesen fogadja öket, hanem „oláh papjokat” minden földesuri fizetés és szolgálat alól is felmenti.
Gondoskodása a püspökség anyagi érdekeinek előmozditása s megóvása felől egyebekben is nyilatkozék. A görbedi s jánosdi részbirtokokat ő szerezte meg; a hatalmas Várdai Miklós és Domokossal a püspökség valamelyik felvidéki birtokáért hosszas pert folytatott; valamint igyekezett Kulche fiától, Páltól Szerepmonostorát kiperelni. Korán gondoskodék saját ügyeinek rendezéséről is. Még 1357-ben VI. Kelemen utódjától, IV. Inczétől azon kettős engedélyt sikerült kieszközölnie, hogy szabadon végrendelkezhessék s halála óráján bármely áldozár teljes bucsuval feloldozhassa.
Különben mint tapasztalt s fejedelmi udvarokban is jártas férfiu eleve biztositá magát, hogy felterjesztései legmagasabb helyeken se legyenek magukra hagyatva. Midőn Bertrand bibornok, ki Báthori püspök idejében a váradi prépostságot viselte, erről 1345-ben lemondott 193s a pápa avignoni udvarába vonult, Meszesi Demeter püspöksége jövedelméből évi 450 arany forintot bocsáta rendelkezésére, mert – mint ezt a pápa helybenhagyó levele emliti – remélte, hogy a bibornok érdeklődése s közbenjárása mind őt, a püspököt, mind a váradi egyházat sok hátránytól megkimélheti s annál több előnyt vivhat ki számukra.
Incze pápa emlitett kedvezményére azonban Demeter püspöknek csak sokára, másfél évtized mulva volt szüksége: utolsó órája 1372. deczember 7-én érkezett el. Váradon halt meg testvérének karjai közt s a székesegyházban az általa emelt s védszentjének, Szent-Demeternek tiszteletére szentelt kápolnában temetteték el.
Várad középkori főpapjai között legtovább, közel huszonnyolcz évig ült a püspöki széken, s e szék birtokosainak hosszu sorában az egyetlen kit a Chartularium határozottan elitél.
Gondatlannak s amellett kapzsinak nevezi, ki mig hanyagságával a püspökség több birtokának vesztét okozta, másrészt jogtalan uton is pénzhez jutni törekedett. Kétségbe vonja vallásosságát is, mint olyannak, ki a keresztények utolsó vigaszát, a haldoklók szentségeit sem fogadta el. Ebben azonban a Chartularium téved, vagy a pápa emlitett engedélyéről nem volt tudomása.
Bizonyos, hogy káptalanával egyenetlenségben élt, hogy, mint láttuk, perei valának, sőt hosszas pert folytatott egykori helynöke s káptalana fejével, Kis-Tárkányi Fülöp préposttal is; közelebbit 194azonban sem a per tárgyáról, sem kimeneteléről nem tudunk, valamint általában elégtelenek az adatok a fentebbi vádak tisztázására.
Hibái kétségkivül valának, de voltak magas erényei is. Várad sokat köszönhetett neki: Nagy-Lajos korának fénye s dicsősége őáltala sugárzott át Szent-László városára.
De az ujitó s alkotó férfiak pályáját nem szokta kisérni rokonszenv; ezenfelül Meszesi Demeter népszerütlen volt már tizedszedői szerepe – s még inkább püspökké „neveztetése” miatt.