A székesegyház oltárai.
A székesegyház oltárai.
A középkori oltárok fejlődése. – Szent-László egyházának régi, ujabb s legujabb oltárai. – A hozzájok füződő történeti emlékek. – Birtokaik nyomai.
A középkor basilikái s dómjai meglepnek már külsejökkel, de még inkább azon titokzatos s rendkivüli alakokkal népes világgal, melyet belsejök tár elénk. A mit az emberi ész szépet, nagyot, magasztost kigondolni s az emberi kéz kőben, képben, himzéssel vagy ötvösműben kifejezni képes, mindazzal felékesítve látjuk a csúcsives egyházak belsejét. A tér, melyet az egyház oldalfalai ölelnek körül, bár a napjainkban szokásos székek s padok még hiányzanak,* mégsem üres, nem egyhangu: a márványkoczkákkal vagy mozaikkal kirakott talaj, mint egy óriási szőnyeg, nyiltan, szabadon terül szét szemeink előtt, s belőle sürün egymás mellett magas pillérek emelkednek oly karcsuan s könnyedén, mintha cseppkövek vagy épen fellegoszlopok gyanánt a magas boltozatról ereszkednének alá. S a pillérek, lábaitól kezdve fel egész a boltozatok zárkövéig, és oldalvást egyik pillértől a másikig mindenütt faragványok, gyámkövek, fülkék, mennyezetek, toronyfiak állanak, kidiszítve a természetes vagy képzeleti világ növényeivel s állatjaival, s megnépesítve a szent vagy a hazai történelem alakjaival. És mind e diszítés nem utánzott, nem hamis; a legbámulatosabb faragvány is tömör kő vagy fa, melyhez legfeljebb még a festészet járult, hogy a dermedt kőszobornak életet, a szinetlen fa- és kőfaragványnak szint és jellemet, fényt és árnyat adjon. 40
A XVI-ik század második felében tűnnek fel először.
De a legkiválóbb gond az oltárokra irányult, melyeket a középkor ma már szokatlan számmal állított, de a nagyobb szám még mintegy versenyt keltett azok mennél gazdagabb előállításában. Az oltárasztal oldalai már a basilikai s román izlés korában faragványokkal voltak diszítve épen ugy, mint a vértanuk azon sarkophagjai, melyek felett az ős keresztények áldoztak. Ugyancsak e korban szokásban volt az oltár asztalára helyezni az ugynevezett dipty- és triptychonokat vagyis könyvalaku szekrényeket egy vagy két ajtóval, melyeknek belsejében elejéntén az egyház védszentjei, jóltevői vagy főpapjai s kitünő tagjainak nevei voltak feljegyezve kegyeletes emlékezet okáért; a szekrényajtók külső s belső lapjai pedig dombor- és vert műben vagy faragványokban a Megváltó s a szentek alakjait tüntették fel. Ez ajtós szekrényekből keletkeztek később a szárnyas szekrényoltárok, midőn azok belsejében az egyszerü nevek helyét szobrok foglalták el, s magát a szekrényt is faragványok és festvénytáblákból alkotott keretekbe foglalták. E keretek a XIII-ik századtól kezdve, midőn a miséző áldozár többé nem arczczal, hanem háttal fordult a nép felé, és igy az oltárokat már a falakhoz lehetett támasztani, – e keretek egyre nagyobb arányokat öltenek, mig a XIV-ik században a csúcsives építészet magasba törekvő és sokfélekép tagozott rendszeréhez képest magas, pyramidalis alakban valóságos ékítmény- és szoborerdővé fejlenek.*
Ipolyi A: A középkori szobrászat emlékei Magyarországon. Kisebb munkái. I. 144–5. ll. – 1502-iki tudósítás szerént a székesfejérvári koronázó egyház főoltárán hatvan ezüst szobor ragyogott. Marczali H: Közlemények a párisi nemzeti könyvtárból. Magyar történelmi tár. XXIII. 106. l.
Székesegyházunk oltárai kétségkivül szintén keresztülmentek eme fejlődéseken s változásokon, közelebbről azonban sem anyagukat, sem művészeti becsöket meg nem határozhatjuk, mert még jóval a székesegyház elenyészte előtt megsemmisültek* s anélkül, hogy részletesebb tudósítás maradt volna rólok. Számuk s védszentjeik nevei mégis előfordulnak történeti emlékeinkben, sőt olykor-olykor alapítóik és igazgatóikról, a hozzájok füződő emlékezetes eseményekről s a székesegyházban elfoglalt helyökről is értesülünk.
«Altaria omnia destructa.» 1600-iki tudósitás i. h.
Ezekszerént oltáraink keletkezése három időszakba osztható, tudniillik a Báthori püspök építkezését megelőző, továbbá az ő építkezése 41s a Chartularium keletkezése (1374) közé eső, s végre az erre következő időszakokra. Az első korszakokból huszonnyolcz oltárt ismerünk, melyeknek névsorát ezennel bemutatjuk, már csak azért is, mert általa mintegy bepillanthatunk ama kor lelkületébe s megismerhetjük vallásos, hazafias gondolkozását, családi érzületét, szóval kegyeletének irányát s tárgyait.
