Bályog. (Balach. Balh.)
Bályog.
(Balach. Balh.)
(Balach. Balh.)
Nem lehetetlen, hogy ugyanaz a község, mely 1298-ban mint a Becse-Gregor nemzetség biharmegyei birtoka említtetik s melynek egyháza, bár a község maga puszta volt, még állt s a bold. Szűz tiszteletére vala szentelve.* E puszta állapotjának lenne tulajdonítható, hogy a bécsi codex feljegyzései közé nem jutott be neve.
Kereszturi J: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 140. l. Aki tudja, hogy okleveleink régi másolatai a személy és helyneveket mennyire hibásan közlik, az nem fog megütközni rajta, ha idézett oklevelünk «Baalkh» helynevében «Baalok» = Bályogot keresünk, kivált ha még megjegyezzük, hogy Bálk község jelenleg sincs, de történeti emlékeink szerént nem is volt Biharmegyében.
202A tizedjegyzékek már említik, de neve itt is eltorzítva fordul elő, csak azt látjuk tisztán, hogy az 1332–1333. években Pál nevü lelkésze volt, ki évenként nyolcz-tiz garas pápai tizedet fizetett.
Nemesi birtok volt, azon régi családnak jószága, mely róla Bályoginak irta magát. Ezek valamelyikének vallásos buzgósága emelte azon derék egyházat, mely a község közepén ma is áll. Eredetileg torony nélkül épült, s déli bejárásán kivül nyugati oldalán, a torony alatt is van egy ajtaja, melynek szemöldöke leszelt csúcsives. Ez ajtó küszöbétől a kelet felé vonuló szentély végeig az egyház hossza 23.10 m/, melyből 8.55 m/ a szentélyre esik. Falusi egyházaink leghosszabb szentélyeinek egyike. A hajó szélessége 6.60 m/, a szentélyé 5.22 m/. A szentély, mint csúcsives egyházaink legtöbbjénél, a nyolczszög három oldalával záródik, s eredetileg boltozott volt, de most, mint a hajót is, csak famennyezet borítja. Az egykori boltozatot igazolják ugy a hajó, mint a szentély külső oldalainál alkalmazott s ma is meglevő támok. Ablakok a hajó éjszaki oldalfalán, mint a középkori egyházaknál rendesen, nincsenek; a szentélyen meg van a szokásos három ablak, de ugy ezek, mint a hajó déli oldalának ablakai eredeti alakjokból már kivetkőztetvék.
