Bánk. (Bong, Banch. Bankighaz.)
Bánk.
(Bong, Banch. Bankighaz.)
(Bong, Banch. Bankighaz.)
I. Károly király 1317-ben Egyed két fiának, a Kállay-ak őseinek adja azon vitézségökért, melyet a Debreczen és Adorján vára alatt, a Tamásfi-ak ellen vivott csatákban tanusítának.* 1325-ben még Egyed fiainak birtokában volt,* de ezek egyikének, Ivánnak fiai már 1352-ben elcserélték a Gutkeled nembeli Ivánka fiaival ezeknek szabolcsmegyei Harang birtokáért a váradi káptalan előtt.*
Zichy-okmánytár: I. 250. l.
Nagy I: Anjoukori okmánytár. II. 171. 175. ll.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 830. 5. l.
Középkori neve Bankighaz (Bánk-egyház), ami szintén egyházas volta mellett bizonyít, s egyháza valószinüleg Szent-Benedek tiszteletére állt, Bánk, némelyek szerént, nem levén más, mint a Benedek személynévnek régi magyar alakja. 203
Papjai közől kettőt ismerünk: 1333-ból Gergelyt és 1336-ból Mártont, kik pápai tized fejében tizenöt garast fizettek évenként.
Ma puszta Debreczen határán Monostor-Pályi felé; az idézett 1352-iki oklevél szerént Fancsika és Pacz községek között esett, s tizenhat házból állt.
