Boldogfalva. (Villa iuxta brecem. Villa sancte Virginis.)
Boldogfalva.
(Villa iuxta brecem. Villa sancte Virginis.)
(Villa iuxta brecem. Villa sancte Virginis.)
Egyháza Szüz-Máriának, őseink Boldogasszonyának tiszteletére volt szentelve, és azért Boldogasszony falvának, utóbb egyszerüen Boldogfalvának hivatott, mely név idővel teljesen elfeledteté a helység eredeti, bizonyosan még a honfoglalás korabeli nevét is. Ama község ugyanis, melyet a Miskolcz nembeli Tornának özvegye fogadott fiának, a Pázmánok egyik ősének ad,* de ennek fia, Ders már 1289-ben Debreczen birtokosának, Rafain bánnak elárusít,* s melyet az oklevelek Torna néven említenek, – e község nem egyéb, mint a későbbi Boldogfalva. Ez utóbbinak ugyanis épen ugy, mint Tornának egyháza a Bold. Szűz tiszteletére állt, s amit Boldogfalváról egy 1470-iki debreczeni okirat mond, hogy «az mi városunknak ugy mint küszöbe 211előtt helyhezhetett»,* ugyanazt említi csaknem szóról-szóra Tornáról már az idézett 1289-iki oklevél. Ehez járul még, hogy Torna Debreczen határának helynevei közül teljesen eltűnt, ellenben Boldogfalvának nevezik ma is azon szőlős-kerteket, melyek a debreczeni indóház déli oldalán esnek, s nevökkel a rég elpusztult Boldogfalva, illetőleg Torna helyét jelölik.
Wenzel G: Árpádkori uj okmánytár. X. 357. l. Itt azonban a kelet évszámában hiba lesz; különben is átirat.
Wenzel G: Árpádkori uj okmánytár. IX. 507. l.
Szücs I: Debreczen története. I. 124. l. – Az idézett 1289-iki oklevél pedig: «in vicinatu commetaneitatis possessionis ipsius Ruphain bani Debrecen vocate».
Torna még azon időben, mikor nem tartozott Debreczen urainak birodalmához, külön egyházat nyert, s hogy kegyurai a különben kicsiny falu egyházi javadalmáról bőkezüleg gondoskodtak, igazolja az a körülmény, hogy 1332–1335. években Péter s a következő két évben Pál lelkésze tiz-tiz garas tizedet fizetett évenként. Torna neve 1405-ben fordul elő utoljára, midőn András, debreczeni plebános igazolja a törvény előtt, hogy Dósa nádor unokái: Debreczeni István, Gergely és János 1366-ban Torna határán egy darab erdőt adományoztak a debreczeni Szent-András-egyháznak.* Ezentul a Boldogfalva név lép mindinkább előtérbe.
Lásd alább: Debreczen.
