Derecske. (Reichke. Derechke.)
Derecske.
(Reichke. Derechke.)
(Reichke. Derechke.)
Nemesi birtok, előbb Debreczen urai, Rafain bán, majd Dósa nádor, utóbb Szilágyi Erzsébet, majd ennek végrendeletéből unokájának, János herczegnek kezén. Ezek valának egyházának kegyurai is.
Ez egyház a mai helv. vall. templom helyén állt, hol 1843-ban építés alkalmával ráakadtak a régi, ugynevezett csontházra (ossarium) s abban szekerekre menő emberi csontokat s ércz kereszteket is találtak.* 229
Osváth P: Biharmegye sárréti járása. 341. l.
Mindenesetre tekintélyes egyház volt, melynek hivei a XIII-ik század végén hatvan kepe püspöki tizedet fizettek, papja pedig a pápai tizedszedés alkalmával évenként huszonkét garast. Későbbi időben lelkészének évi fizetése: 43 frt készpénz, 65 félvéka buza, 33 félvéka gabona, 1 dézsa turó, 1 sertés, elegendő fa, minden jószágos embertől egy-egy boglya széna s a Fekete István és Petneházy-féle malmokból tized.*
1621-iki fizetési kimutatás. Révész I: Protestans figyelmező. 1872. évf. 143. lap.
Lelkészei közől kettő ismeretes: 1333-ból András s 1334–1337-ből Egyed. Ezenkivül még csak egyszer van szó lelkészéről: 1543-ban, midőn Frater György váradi püspök s országos kincstartó Báthory András, Serédy Gáspár és több egyházi s világi urakkal a derecskei lelkész lakában augusztus 1-étől négy napon át gyülést tartott, tanakodván afelett, hogy a török császár kivánatára küldjenek-e seregének élelmi czikkeket?* Hat év mulva, 1549-ben még népesebb gyülést látott Derecske.*
Szerémi Gy: Emlékirata. 398. l. – Fraknói V: Magyar országgyülési emlékek.
Szilágyi S: Erdélyi országgyülés emlékek. I. 251. l.
Határán a «Kápolnáshalom» helynév nyilván mutatja, hogy miféle épület állt egykor ama halom felett; de kérdés, hogy a város egy részének «Pogány város» neve régibb vonatkozásu-e a török világnál?
