Eggedmonostora. (Eggedmonustura. Egged. Egegh. Igged.)
Eggedmonostora.
(Eggedmonustura. Egged. Egegh. Igged.)
(Eggedmonustura. Egged. Egegh. Igged.)
Az apátsági monostor falain kivül, mely alapítója nevéről Eggedmonostorának neveztetett, az apátság szolgálatára rendelt népek községet alkottak, mely ismét a birtokos monostorról egyszerüen Eggedmonostorának hivaték.* E község külön lelkészszel birt s talán külön egyházzal is; annyi bizonyos, hogy az apátság virágzása korában népes, jólétnek örvendő község volt: püspöki tizede a XIII-dik század alkonyán egy évben husz, másikban harmincz kepe, lelkészének szeretetadománya pedig egy fertó. Utóbb Diószeggel együtt Egged is hanyatlásnak indult: Egyed nevü lelkésze az 1332–1333. években már csak nyolcz garas pápai tizedet fizetett évenként.
E munka II. kötete 370. s köv. ll.
E korban találkozunk egy eddig ismeretlen földesurával, Jordán apáttal is, ki 1342-ben a Dósa nádor fiai s Tamás erdélyi vajda közt folyt birtokperben az előbbeniek mellett tanuskodott.*
Nagy I: Anjoukori okmánytár. IV. 229. l. – Jordán apát pótlólag e munka II. kötetének 375. lapjához sorozandó.
Ezentul lelkészéről még csak egyszer, 1473-ban van szó az Álmosdi Chyre testvérek pere alkalmával, de a lelkész nevének említése nélkül.*
Nemzeti muzeum: Kállay-család levéltára.
Még utóbb a község ismét erőhöz jut s gyorsan emelkedni kezd. 1493-ban két utczából állt, melyeknek egyike Magyar-, másika Rácz-utcza nevet viselt, de a kettőben csak huszonhét család lakott; egy félszázad alatt azonban lakossága háromszor annyi lesz s 1564-ben hetvenhét családot számlált. Ekkor már a Zólyomyak mellett leányi negyed révén a Forgách nemzetség is birtokos benne.* 232
Nemzeti muzeum: Gr. Forgách-család levéltára.
