Esztar. (Sthar. Istar. Star.)
Esztar.
(Sthar. Istar. Star.)
(Sthar. Istar. Star.)
Eredeti neve kétségkivül az idegen származásu Sztar, melyből aképen alakult a régi Isztár vagy az ujabb Esztár, mint Stefán-ból István vagy Estván.
Ismeretes már a XIII-ik század elejéről, midőn mint Mihály ur birtoka szerepel,* kiben valószinüleg a Czibak nemzetség egyik őse rejtezik. 1335-ben csakugyan e nemzetség nevezetesen Palotai Czibak Mihály birtoka.*
Váradi regestrum: 274. okl.
Ifj. Bölöni S. levéltára.
Még a Czibakok építménye lehet legalább részben azon egyszerü kis egyház, mely ma is ott szerénykedik a falu alvégén a Holt-Berettyó partján. Hajójának hossza 9 m/, szélessége eredetileg 4.40. Szentélye egyenes záródásu s 5 m/ hosszu, de ez, valamint a hajó déli fala is már későbbi építés az egyház bővitése alkalmából. Tornya, melyet két szögletén 1.70 m/-re kiszökő támok tartanak, két emeletes. Bejárata fölött dombormüben a husvéti bárány a szokott zászlócskával, de már nagyon megviselt állapotban. Általában maga a kis egyház is földbe sülyedt falaival mintha már térdig állna a sírban, közeledik végenyészetéhez.
A község püspöki tizede a XIII-ik század végén ötvennégy kepe volt, s papjának szeretetadománya egy fertó. Ismeretes lelkészei: 1332–1333-ban Egyed; 1334-ben Pál; 1335-ben Mihály; évi tizedök változatlanul tizenöt garas. Minden adatok azt igazolják, hogy Esztár már a középkorban is derék község volt s egyházának kegyuri családja tisztességesen gondoskodott a lelkész javadalmáról.
