MIKOLA. (MIKULA.)
MIKOLA.
(MIKULA.)
(MIKULA.)
Zsigmond király 1417-ben Albisi Tamásnak, Dávid fiának (Zólyomy-ak) nemcsak itthon, hanem Európa különböző országaiban is tanusitott hű szolgálataiért egyebek közt a biharmegyei Mykolatheleke birtokot adományozta Folkmár és Horro pusztákkal együtt.* Hol állt e Mikolatheleke? az oklevél közelebbről meg nem határozza, hanem a váradi káptalannak egy 1492-iki kiadványában olvassuk, hogy épen a nevezett Zólyomy-aknak volt egy Falkamar birtokuk, melyet Köbölkuthy Jánosnak s fiai: Miklós és Ambrusnak eladnak s mely a Székelyhidról Köbölkutra vivő ut mentében Hasznos falu határaig terjedt.*
Gr. Keglevich-család levéltára: I. 1. 9. és 16. – GÉRESI K: Károlyi oklevéltár. I. 225. 1.
Gr. Keglevich-család levéltára: I. 1. 9. és 16. – GÉRESI K: Károlyi oklevéltár. I. 225. 1.
Eszerént – haugyan Mikola és Mikolateleke egy – akkor a kérdéses község Székelyhid közelében, Szent-Miklós mellett állt, s valaha ez utóbbival, mint nevök is mutatja, egy birtokost uralhatott; vagy az sem lehetetlen, hogy Mikola nem egyéb, mint az imént emlitett Szent-Miklósnak régibb neve, és igy maga e Szent-Miklós község, mely, mint tudjuk, a szent-jobbi apátságnak volt birtoka.*
E munka II. kötete 328. s köv. 11.
Más biharmegyei Mikoláról hallgatnak történeti emlékeink, s ez egyről is csupán annyit tudhatunk, hogy 1333-ban Miklós- s 1334-ben János volt lelkésze, s hogy amaz három, ez pedig négy garas pápai tizedet fizetett.
