ÓTOMÁNY. (OLTMAN. OLTUMAN. OLTOHMAN.)
ÓTOMÁNY.
(OLTMAN. OLTUMAN. OLTOHMAN.)
(OLTMAN. OLTUMAN. OLTOHMAN.)
Az Altman, vagy régiesen Oldman, Oltuman német személynév sürün előfordul régi, nevezetesen Árpádkori történeti emlékeinkben, jeléül, hogy hajdan nagy kelendőségnek örvendett. Községünk is kétségkivül valamely Oltuman nevü birtokosa, vagy épen alapitójától vette nevét, melynek társneve a közelében, Székelyhid mellett egykor létezett Folkmár helynév, mely ismét eredetileg nem egyéb, mint Folkoman.
25. sz. – Az ótományi egyház alaprajza.
Ótomány, mint Moys nádor birtoka, már 1263-ban 280említtetik;* egy-e ez községünkkel? meghatároznunk nem lehet, mert az idézett Ótománynak megyéje az iró tollában maradt. Annyi bizonyos, hogy ez Ótomány az Albisi Zólyomi nemzetség birtokai közt tünik fel s a XVI-ik században oly tekintélyes község volt, mely nem kevesebb, mint száz családot táplált kebelén.*
FEJÉR GY: Codex dipl. X. 1. 195. 1.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Dicalis Conscript. VIII. 674. 1. – VIII. 1–72. 1.
Legrégibb történeti emléke e községnek egyháza, melynek felrajzát (XIV. tábla) s alaprajzát (25. szám) mellékelve bemutatjuk. Ez egyház tornya ujabb kori épület, hajójának nyugati osztálya is későbbi toldás, és csak a keleti osztály a hozzá csatlakozó szentélylyel az eredeti. E szentély keleti oldalának egyik, még eredetiségében megmaradt félkörives, kajácsos ablaka s egy ilyen másik, de befalazott ablaknak körvonalai a hajó déli oldalán, valamint e részeken a tárnok teljes hiánya ez egyház keletkezését még a román épitészet korába helyezik.
Az egyház körül, a régi temető helyén fű, fa, bokor vigan zöldel, alattok a község régi lakosai porladoznak, talán az a Miklós is, ki 1333–1334-ben e kis egyház lelkésze volt s ki nyolcz garas pápai tizedet fizetett évenként.
