PETERD. (PETHED. PETRESD. PETURD. PETERD.)
285PETERD.
(PETHED. PETRESD. PETURD. PETERD.)
(PETHED. PETRESD. PETURD. PETERD.)
Biharmegye multja három Peterd községet ismer s mind a három a bihari főesperesi kerület határai közé esett. Egyik a Sebes-Körös jobb partján, Monostoros-Ugra közelében emelkedett, nemesi birtok volt s földesurai róla nevezték magukat Peterdi-eknek. Ezek egyikének, Mártonnak részbirtokát, gazdája magvaszakadtával Zsigmond király 1426-ban Csáki Miklós fiainak adományozta; a többi rész még azután is a Peterdiek kezén maradt, kik közől 1516-ban hatan emlittetnek, mint élők s köztük egy: Gellért áldozó pap.*
E munka II. kötete 172. 1.
A másik Peterd amattól jóval fentebb, a Berettyó közelében állt s iker község volt, egyike Mező-, másika pedig, mely amattól éjszak felé esett, Fegyvernek előnévvel. E kettős Peterd is nemesi birtok volt s földesurait a váradi székeskáptalannak egy 1382-iki határjárt levele Mező-Peterdi néven említi.* Ugyanezen oklevél szerént Fegyvernek-Peterdtől nyugotra «Szent-Tamás-utja» vonult, mely névnek, ha nem valamely nyomtalanul eltünt községre vonatkozik, legendaszerü jelentése is lehet; a keleti oldalon Buzás falu állt, délen pedig a Tekerő-ér folydogált, de amely kétségkivül nem a honfoglalás történetének hasonnevü folyója.* De maga a középkori Mező-Peterd is nem a mainak helyén állt, hanem ettől távolabb, Váncsod felé, a mai «puszta» nevü helyen.* Középkori egyháza a Szentháromság tiszteletére volt szentelve s némi falai 1743-ban még állottak.*
Budai országos levéltár kincst. oszt: N. R. 267. 14. – 1206. 35.
Béla király névtelen jegyzője. 40. fej.
OSVÁTH P: Biharmegye sárréti járása. 471. 1.
Váradi székeskáptalani levéltár: Protocoll. E. 90. 1.
A bécsi codex csak egy Peterdet emlit, mely püspöki tized fejében csupán tiz kepét fizetett; ellenben a pápai tizedjegyzékek már kettőről szólanak: egyiknek lelkésze az 1332–1335. években Péter, a másiké ugyanezen időben Miklós s 1337-ben István; amannak lelkésze csak három garas tizedet fizetett évenként, emezé rendesen tizet; de hogy melyik volt Körös-, s melyik Mező-Peterdnek lelkésze? megjelölnönk 286nem lehet, mert minden előnév nélkül említtetnek. Annyi bizonyos, hogy mindkettő szerény község volt, az egyik épen a legkisebbek sorába tartozott.
