PETLEND. (PECHLEND. PETHLEND.)
PETLEND.
(PECHLEND. PETHLEND.)
(PECHLEND. PETHLEND.)
A tizedjegyzékek nem emlitik, de egy 1382. évi oklevél már szól parochiális egyházáról, mely Mindszent tiszteletére vala szentelve. Ugyanazon oklevél szerént ez egyház kegyurai a Pethlendi nemzetség, nevezetesen az idézett 1382. évben Pethlendi Mihály fiai: István és Péter.*
Budai országos levéltár kincst. oszt: N. R. 699. 18. – 874. 27.
Eszerént Pethlend nemesi birtok volt, és gyakorta adott dolgot a váradi székeskáptalan s a várad-előhegyi konvent, mint hiteles-helyek embereinek. 1271-től kezdve sürün jelentkeznek e községről hol a nevezett konvent, hol a káptalan levelei, majd békéltetve a birtokviszályba bonyolódott atyafiakat, majd cserét, adás-vevést vagy határjárást eszközölve a szomszéd birtokosok között.*
WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. VIII. 374. 1.
Ugyanezen oklevelek ama nagy puszta tért, mely Szakál és Furta közt foglal helyet, egészen más szinben, falvakkal sürün megrakva, kertek, halastavak, gyümölcsösök által környezve,* tüntetik fel. E téren állt Pethlend is, s körülötte Kenéz, Körmösd, Nyésta, Szöcsköd népes, részben egyházas községek, de melyeknek emlékét Petlenddel együtt ma már csak egy-egy puszta vagy dülő neve őrzi; ellenben Vassán, Cheustelek, Chetelek, Ws egykor szintén népes falvak* ugy elpusztultak mellőle, hogy nevöket is elfeledék.
A kertekben említtetik «arbor sicomori», mely jelenthet szeder- de fügefát is. Budai országos levéltár kincst. oszt: N. R. 699. 18.
Budai országos levéltár kincst. oszt: N. R. 874. 26. – D. L. 4169.
