SEMJÉN. (SYMIAN. VISEMIAN.)
SEMJÉN.
(SYMIAN. VISEMIAN.)
(SYMIAN. VISEMIAN.)
Egyike azon három Semjén, vagy régiesen Simian községnek, melyek közől egy Szabolcs-, másik Beregmegyében* mint a Kállai nemzetség birtoka emlittetik, s melyek valószinüleg e nemzetség ismeretes ősének, Bolok-Simiánnak emlékét őrzik. Uj- (Vi) Semjén neve vagy arra mutat, hogy a másik kettőnél későbbi keletkezésü, vagy hogy valamely szerencsétlenség következtében elpusztulván, ujabban népesült meg. Ma Ér előnevet visel.
Kálday-család levéltára.
Már a XIV-ik század első felében a vidéki tekintélyesebb községek egyike gyanánt tünik fel egyházának mind javadalmában, mind pedig épületében. Lelkészei közől csak egyet ismerünk, Miklóst, de aki az 1331–1337. évek közt husz garas tizedet fizete, tehát épen annyit, mint a szomszéd mihályfalvi, szalacsi vagy épen gyulai előkelő egyházak lelkészei.
Középkori egyházából két kapuzat maradt reánk, melyek nyilván hirdetik, hogy az egyház, melynek részei valának, izléssel alkotott épület vala. A kisebb kapuzat, melynek csúcsives kőbéllete rézslén nyugvó egy pálczatagból, léczekből és sekély horonyokból áll, a régi 296egyház déli bejárását képezé, s a mai helv. vall. egyháznak, mely a régire keresztbe, éjszakról délre vonulólag épittetett, – végén foglal helyet. Magassága 1.90 m/, szélessége 97 c/m. A másik kapuzat hasonló, csak nagyobb s valamivel gazdagabb, amennyiben pálczatagja kettő, s magassága 2.6 m/, szélessége 1.36 m/. Kétségkivül ez volt a régi egyház főkapuja a nyugati oldalon, de onnat a mostani egyház keleti oldalára viteték át. – Déli s délnyugoti szögletein a hajónak még megvannak a háromtagu támok.
