SITÉR. (SCHECHTER. CEHTER. SEHTER. SUHTUR. SEHTUR.)
297SITÉR.
(SCHECHTER. CEHTER. SEHTER. SUHTUR. SEHTUR.)
(SCHECHTER. CEHTER. SEHTER. SUHTUR. SEHTUR.)
Már egészen gyökeret vert a vélemény, legalább Biharban, hogy nevét a latin «S. iter» (szent ut) szavaktól vette azon okból, mint indokolólag mondják, mert a búcsusok, kik Szent-László sirjához vagy Szent-István jobbjához zarándokoltak, e községen keresztül vették szent utjokat.* E vélemény alaptalanságának igazolására, egyebeket mellőzve, elég csak annyit emliteni, hogy e község még a harmadrendü utvonalaktól is távol, egészen félreeső, még napjainkban is, mondhatni, uttalan helyen, magas hegytetőn áll. Neve kétségkivül párja a zalamegyei Söjtörnek, mely hajdan, mint egy 1259-iki oklevélben olvasható, Sehtyr vala,* de a Dunántul, hol az ö betü szaporábban kelendő, Söjtör lőn belőle, ellenben a Tiszántul, hol az i hangzó a kedveltebb, Siter-ré alakult. És csakugyan községünk neve még a XVI-ik század közepén is «Sejter»,* ami tökéletesen megfelel felül közlött, még régebbi névalakjainak.
Ez elnevezésnek épen annyi jogosultsága van, mint a krónikás ama, napjainkban már mosolyra indító állításának, hogy az erdélyi Dés város nevét onnat vette, mert honkereső eleink mikor oda értek, «Deus» (=Istent) kiáltának; a jámbor krónikás megfeledkezett a régi «Dés» (innet Dés-háza) személynévről. Siter is eredeti alakjában személynév volt.
Hazai okmánytár: II. 6. 1.
Budai országos levéltár kincst. oszt: Dicalis Conscriptio. VIII. 1–72. 11.
Siter amint emléke történelmünk lapjain felmerül, mindig mint az adorjáni vár tartozéka szerepel; avval együtt közös birtokosokat uralt, közös sorsban részesült. Hogy régi, s kezdetben egyike volt legkisebb községeinknek, mutatja románkori kis egyháza, melynek eredetileg alig nehány méternyi hajóját csak utóbb hosszabbitották meg s emeltek eléje tornyot. Mellékelt alaprajzán (29. szám) a setét vonalak a régi, a világosak a későbbi falakat jelölik.
Ajtaja, ablakai egészen átalakitvák; szentélyében is a szokott három, félkörrel záródó ablak közől egyet kikerekitének, kettőt pedig, valamint alant a baloldali fülkét is befalazák, diadalivének felső részét meg épszögre egyenesíték ki. Hajója famenyezetes, de szentélye boltozott.
298És épen itt a szentélyben van e kis egyháznak oly nevezetessége, mely már több, mint 30 éve magára vonta irodalmi köreink figyelmét. A szentély boltozatát még most is mészréteg boritja, de az oldalfalak részben már kiszabaditvák a mész alól, s mindenütt falfestményeket mutatnak. Az alsó osztályban függönyök, a felsőben bibliai s legendás tárgyu képek. Nevezetesen az evangeliomi dusgazdag s a szegény Lázár története három képben; továbbá jelenetek az ur Jézus életéből: a betlehemi jászoly, a napkeleti királyok imádása, a keresztre feszités; a legendákból: két vértanunak kinszenvedése, majd megdicsőülése. Az alakokat mondatszalagok veszik körül itt-ott még olvasható betükkel, s a mészrétegnek további eltávolitásával talán még értesülhetnénk az egyházépítő vagy ujító kilétéről, megtalálhatnók lefestett alakját is.*
ROMER F. F: Régi falképek Magyarországon. 135. s köv. ll.
29. sz. – A siteri egyház alaprajza.
299Érdekes e festményeken, hogy azokba több helyen nevek s évszámok karczolvák, kétségkivül nemcsak idegen látogatók, hanem helybeliek, kivált ifjak nevei is, s eszerént e festmények Siternek mintegy legrégibb anyakönyvei, s iskolai bizonyitványa arról, hogy ily félreeső, szerény helyen sem volt ismeretlen az irás mestersége már századok előtt.*
Épen az itt előadott körülménynél fogva talán nem lesz érdektelen megismerni Siter egynémely régi lakójának nevét. Ilyenek 1489-ből: Hajas János. Sárkány István. Barla Lukács. Mikó Máté. Demeter Máté. Csathó Péter. Bakó János. Demeter Lőrincz. Kósa Albert. Nagy Pál. Hanga Pál. Ábrahám Benedek. Madarász Péter. – Leleszi országos levéltár: Protocoll. II. 41. 1.
Sitér már a XIII-ik század végén nem volt többé a régi, jelentéktelen község: püspöki tized fejében huszonhat kepét s papja egy fertó szeretetadományt adott. Az 1332–1337-iki pápai tizedszedéskor pedig lelkésze, Imre többnyire tiz garast fizetett évenként.
