FUDI. (FUDY. FWDY. FUGI.)
FUDI.
(FUDY. FWDY. FUGI.)
(FUDY. FWDY. FUGI.)
Fud hajdan személynév, mely még a XIII-ik században is divatozott.* Ilyen nevű birtokosától vehette nevét e község, melynek földesurait, a Zoard nemzetség tagjait,* viszont e községről Fudiaknak nevezék.
Zichy-okmánytár: IV. 535. 1.
NAGY I: Anjoukori okmánytár. I. 341. 1.
Történeti multja felér egész 1236-ig, midőn a vele szomszédos Jenő határjárásában mint falu szerepel.* Ekkor részben a király, részben a váradi püspök és káptalan birtoka azon érdekes rendeltetéssel, hogy a püspök jobbágyai csak szőlőt műveltek, a káptalanéi pedig viaszgyertyát tartoztak adni Szent-László király sirjára.*
KUBINYI F: Árpádkori oklevelek. 13. 1. és FEJÉR GY: Codex dipl. IV. 1. 64. 1. de itt felette hibásan.
E munka II. kötete 248. 1. idézet.
42. sz. – A fudii egyház alaprajza.
Hasonló régiségü történeti emléke ma már roskatag kis egyháza, mely a Körös balpartján emelkedik oly közel a sebes folyóhoz, hogy végre is annak örvényeibe fog leszédülni. A kis egyház, melynek alap 412s felrajzát mellékelve adjuk (42. szám és XXIV. tábla), szentélyével kelet felé s eredetileg torony nélkül épült; mai tornyát legfeljebb a mult század végén nyerhette. E torony a nyugati oldalon emelkedik, s alatta nyilik az egyetlen bejárás az egyházba. Legfeltünőbb ez egyház részeinek szokatlan aránya. Egyházaink szentélye rendesen keskenyebb a hajónál; itt ellenkezőleg szélesebb, s mig déli oldalán alig 1 m. magas, keskeny, kajácsos ablakokat látunk, a szentély két ablaka már csúcsives. Hasonlóképen különbözik egymástól a hajó és szentély épület-anyaga is: amaz csinos, négyszögü faragott kövekből épült, még támok nélkül; ez már támokkal, s téglából, terméskőből elegyesen. Kétségtelen, hogy két különböző kori építés; a hajó még román kori alkotás, melyhez megfelelő izlésü apsis járult eredetileg; később valamelyik Fudi nemes nagyobbítani kezdte az egyházat s tágabb szentélyt építtetett, de már korának megfelelő izlésben: csúcsivesen. Ilyen lehetett diadalive is, de melynek már épen csúcsivezete hiányzik.
Az egyház hajójának nagyobbítása később, bármi okból, elmaradt, noha indokolt lett volna, mert Fudi azon korban a népesebb községek sorában foglalt helyet: püspöki tizede a XIII-ik század végén ötven kepe volt. Lelkészi javadalma is a jobbak közé tartozott: papjának szeretetadománya az idézett korban egy fertó; de később, az 1332–1337. években lelkésze, Miklós már csak öt garas pápai tizedet adott évenként. Lehet, hogy az időközben mellette keletkezett pálos klastrom, mint tekintélyes bucsujáró hely, hol két egyház is emelkedett, vonta el tőle a hivek szeretetadományainak nagy részét.
