Földbirtokok.
Földbirtokok.
Melyek voltak a váradi püspökség első alapitásu birtokai? az egy Váradon, továbbá a baranyamegyei Körtvélyesen,* s a győrmegyei Gyirmóthon kivül* többről nincs biztos tudósitásunk; de kétségtelen, hogy 244e birtokok legjelentékenyebb része Biharmegyére, nevezetesen annak déli tájaira esett. Itt az egymásra megszakitás nélkül következő bikácsi, tenkei, béli, belényesi, vaskohi uradalmak Szent-László korában királyi birtokok lehettek, amint a velök határos s Erdély felé terjedő hegyek és erdőségek ma is «Királyhágó», «Királyerdő» nevet viselnek; és igy midőn az emlitett uradalmak később csakugyan a váradi püspök s káptalan birtokában tünnek fel, alig kételkedhetünk, hogy oda még Szent-László adományából kerültek.
«Prima meta de Narad (Nyárad Baranyamegyében) in parte occidentali incipit ab orrea Wlkani et vadit ad terram abbatis de Varad (Pécs-Várad) cum terra udvarnicorum ubi coniunguntur duo rivuli iuxta villam Scer .... inde ad Kurthuelys populum Varadyensem de Byhor.» Szent-László király 1093-iki levele Frank országbirónak 1404-ben kelt átiratában. Zichy-okmánytár; I. 1. l.
«Udvornici de villa Zeurem quamdam particulam de terra Varadiensis Capituli nomine Gymolth ad unum aratrum et dimidium aut parvum plus vel minus sufficientem, reambulaverunt, dicentes eandem particulam ad ius Udvarnicorum pleno iure pertinere; ex parte vero dicti Capituli proponebatur, quod ipsa terra ex donatione Saneti Ladislai regis Ecclesić Varadiensi fuisset collata et de terris Udvarnicorum certis metis distincta. Nos vero, ut iustitić possemus facere complementum, de statu eiusdem terrć diligentem et omnimodam fecimus fieri inquisitionem; tandem cum per multos ac veridicos viros supradictam particulam ad ius et proprietatem metnoratć Ecclesić Varadiensis revera pertinere percepisaemus .... praetaxatć Ecclesić perpetuo iure statuimus possidendam.» Miklós királyi étekfogó mester itéletlevele 1255-ból. FEJÉR GY.: Codex dipl. X. 3. 252–253. ll.
Általában a püspökség első két századából hiányzanak oly adatok, melyek annak birtokviszonyait megvilágitanák. 1273-ban tünik fel Lodomér püspök alább kővetkező levele, mely először szól névszerént birtokokról, de csak azokról, melyek a püspök s a káptalan közt közösek valának, de közös haszonélvezetök felől egy vagy más tekintetben kétség támadt. A Chartularium szintugy nem nyujt kimeritő tudósitást a püspök birtokairól, mert az, főczéljához képest csak a káptalani birtokokkal foglalkozik; a püspökieket legfeljebb mellékesen érinti, amennyiben tudniillik előadása tárgyával összefüggnek. Van mégis egy forrásunk, nem teljes ugyan s csak a XVI-ik századból származó, de amely épen kései keleténél fogva teljes kifejlettségökben tárja elé a püspökség középkori birtokviszonyait, noha csak magában Biharmegyében.
Midőn Izabella királyné kivonulta után Erdély az anyaországgal ismét egyesült, a következő 1552. év február 22-én megnyilt a pozsonyi országgyülés, mely egyebek közt rendelé, hogy a folyó évben minden jobbágy-telektől három-, a következő két évben pedig évenként másfél forint szedessék az ország védelmi költségeinek fedezésére.*
Decreverunt prćterea (Ordines et Status) ut tum pro instruenda navali classe, tum vero aliis necessitatibus futurć expeditionis, ex singulis eorum colonis integra sessionis prćsenti anno duobus terminis tres floreni Ungarici Maiestati Suć contribuantur: videlicet dimidia pars ad festum beati Georgii proxime futuri; altera dimidia pars ad festum beati Lucć subsequentis.» – «Quia vero in proximum triennium Majestas Regia certum subsidium in prćsenti Conventu decerni voluerit:» a gyülés két évre évi másfél forintot ajánlt meg, de később két forintra emelte fel s elfogadta a harmadik, illetőleg negyedik évet is, mert a negyedik évről is vannak számadások. 1. Ferdinánd király törvénykönyve: XIII. art. 4. 5. – XIV. art. 6. – XVI, art. 3.
245Az adószedés ősi törvényeink szerént a vármegye, nevezetesen a szolgabirák hatásköréhez tartozott,* s Biharmegyében a fentebbi végzés után két hónapra, Szent-György napja táján a négy szolgabiró, továbbá a városi s községi birák már szedték az országgyülésileg kivetett adót, s folytatták a szedést a következő három évben is. A beszedett adókról jegyzőkönyvet vezettek, melybe a kerületek községeit, azok birtokosait, továbbá a telkek számát s a kivetett, valamint a befizetett adóösszeget bejegyzék s azok szerént számoltak be az egyes megyék számára kiküldött királyi adószedőknek.*
BOTKA T.: A vármegyék első alakulásáról. Századok. 1872. évf. 139. l.
A Biharmegyébe küldött adószedők Thoroczkay István s László deák valának. Castaldo J. tábornok levele. Budai országos levéltár kincst. osztálya Dicalis Conscriptio Comitatus Bihar. VIII.
Ez adókönyvek eredeti, hitelesitett példányai maig megvannak,* s minthogy megbizhatóság tekintetében minden kifogáson felül állanak, történeti becsökre nézve méltó társaik ugy a Váradi regestrum, mint a Chartulariumnak, mert Biharmegyére s ebben a váradi püspökség multjára másutt nemis található adatokat foglalnak magukban.
«Ratio Contributionis primi subsidii Regić Majestatis floreni unius cum dimidio in Comitatu Bihoryensi circa festum divi Georgii Martyris exactć 1552. Processus Francisci Sasy» (szolgabiró) s Henczhidával kezdődnek sorba a kerület községei, majd jönnek a többi szolgabirói járások. Hasonló rendet követtek az őszi, valamint a következő 1553. 1554. s 1555-iki adószedéseknél. Ez utóbbinak második részlete a 495-ik lapon veszi kezdetét e szavakkal: «Regestum secundi subsidii Regić Maiestatis Anno domini. 1555. in Comitatu Byhoriensi exactum». Budai országos levéltár kincst. oszt. Dicalis Conscriptio Comitatus Bihar. VIII. – Ez adókönyvek 1552-iki évfolyamának első részét, mely Biharmegyében, mint kézirat, több levéltárban is megvan, kiadta BIELEK L.: Majores Hurg. I. Ezt érti Révész Imre, midőn több merészséggel, mint alapossággal mondja: «Ha tehát az emlitett összeirás valóban 1552-ből veszi eredetét s igazán hiteles, nem pedig később költött, a midőn t. i. a XVl-dik század végén s XVIII-dik elején ujból visszaállitott váradi káptalan és püspökség számára fegyveres kézzel foglaltattak el a tömérdek birtokok: akkor nagyon hihető, hogy az illetők, tudván azt, hogy Martinuzzi halála után nem sokára nagy erővel szét fog terjedni Biharban is a reformáczió, s ez által a papi javak is veszélyben fognak forogni: az összeirást azért eszközlötték, hogy az elkövetkező visszafoglalásnak lehessen biztos okmányi alapja (!).» Prot. Figyelmező. (1872.) 253–254. ll. – Hogy ez összeirás, illetőleg adókönyv mennyire a káptalan akaratán kivül jött létre, legjobban mutatja a következő megjegyzés, mely annak végén áll: «Domini Capitulares non permiserunt judici ab inquilinis Civitatis (Várad) prćsentem extorquere dicam, licet alias semper, temporibus Thesaurarii (Frater György püspök) fuerit exacta.»
246Az 1552-iki s következő évek adóterheit viselte a papság is, minek következtében az egyházi birtokok szintén belé kerültek amaz adókönyvekbe, és igy azokból, ha az ország minden megyéjéből maradtak volna ránk olyanok, püspökségünk összes birtokairól hű és teljes képet nyerhetnénk. Eddigelé azonban csak a biharmegyei adókönyvek ismeretesek,* de történetünkre nézve már ennyi is nagy nyeremény, mert püspökségünk birtokainak zöme épen e megye területére esett, és mert Biharmegye határai akkoron az erdélyi birtoklás következtében a szokottnál sokkal kiterjedettebbek valának, s olyan községek is, melyek különben más megye területén állottak, de mert püspöki s káptalani birtokok voltak, valószinüleg Fráter György püspök s bihari főispán intézkedése következtében Biharmegyéhez csatoltattak.
A későbbi évekből vannak ugyan más megyékről is, de ezekben, kivéve a zarándmegyei 1564. évi adókönyveket, oly birtokok is, melyekről kétségtelen, hogy a váradi püspök vagy káptalané voltak, minthogy időközben világiak kezébe jutottak, már uj birtokosaik nevén állanak, például Aszaló káptalani birtok 1566-ban a szendrei (Borsodmegye) vár tartozéka stb.
És most, midőn a püspökség s ebben először is magának a püspöknek birtokait bemutatjuk, azok elősorolásában főképen ez adókönyvek adatait fogjuk követni, de az egyes tételeknél idézünk egyéb történeti forrásokat is, kivált olyanokat, melyek a birtoklás eredetére vagy az 1552. évnél régiebb voltára vetnek világot. Ezenfelül az adókönyvek tudósitásainak hiányosságát is igyekszünk pótolni azáltal, hogy a püspökségnek Biharmegyén kivül eső birtokait egyéb források alapján szintén kimutatjuk.
A váradi püspök birtokainak idő szerént is mindenesetre legelseje a váradi vár azon a helyen, hová Szent-László a vele jött egyházi férfiuval, talán épen az első váradi préposttal alapitásának jeléül először egy szerény fakeresztet tüzetett ki, ahol később felépült a monostor és még később Isten oltárának s az alapitó szent király hamvainak védelmére mély árkok s erős várfalak keletkeztek.
A püspök és káptalan közös birtoklásának korában a vár is közös birtokot képezett, s a káptalan még a XIV-ik század végső éveiben is emlegeti, hogy a vár fele része az övé.* De ezen birtoklása kétségkivül azon időtől, hogy a vár szük falai közől kiköltözött s lakhelyét a város247ban kereste, egyre szükebb térre szorult, mig végre a földbirtokok teljes elkülönitése után egészen meg is szünt. Lehet, hogy ez a püspök és káptalan közt létrejött egyezség következtében történt, de csak az bizonyos, hogy XV. s XVI-ik századi püspökeink a várat már határozottan sajátjoknak nevezik,* ellenben semmi nyoma annak, hogy a káptalan a várhoz való birtokjogát tovább is fentartaná.
Batthyány-codex: I. 27. rubr. – Leges eccl. 239. l.
Leveleiket rendesen «in Castro nostro» vagy «ex Arce nostra Waradiensi» keltezik.
A vár körül keletkezett városrészek közől a püspök birtokaihoz tartoztak:
Olaszi. A Körös jobb partján, az 1552-diki adókönyv szerént hetvennégy telket számlált. – Mint püspöki birtokot emliti már Lodomér püspök 1273-diki levele* s attól kezdve 248számtalan érdekes adat, nevezetesen a káptalani Chartularium.*
E levelet, minthogy azt Gánóczy A. (Episcopi Varadinenses. I. 121–122. ll.) s utána Kereszturi J. (Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 135–136. ll.), Fejér Gy. (Codex dipl. 141–141. ll.) csak részben közlik, mint különben is fontosat, melyre számtalanszor lesz hivatkozás, egész terjedelmében közöljük: «Nos 1. (odomerius) dei gratia Episcopus Waradiensis et prćpositus, totumque eiusdem ecclesić Capitulum significamus universis, quibus expedit, prćsentium per tenorem, quod cum qućdam iura et possessiones inter Episcopatum et Capitulum ante adventum Tartarorum communia propter processum temporis, deficientibus antiquis Canonicis de Capitulo, propter novitatem succedentium personarum fuisset in dubium revocata, neque aliter ad plenam certitudinem potuissemus aliquatenus devenisse: omnes seniores Jobagiones Ecclesić et alios aliquos, habentes recordationem et notitiam temporis retroacti, convocavimus in unum, a quibus communi voluntate et conseasu modo vir Religiosus et discretus, frater Johannes prćpositus Sancti Stephani de Promonthorio Waradiensi adiunctis sibi quibusdam fratribus suis, prćsente nichilominus Egidio sacerdote, Custode Ecclesić nostrć, super sanctissimum caput beatissimi Regis ladislai domini nostri in terris, et patroni in cślis exegit a prćdictis omnibus corporaliter sacramentum, qui prćstito huiusmodi corporali Juramento, prćdictorum communium Jurium et possessionum talem fecerint declarationem, scilicet, quod villa pyspuky, villa Zewlws, villa sancti Laurentii inter Episcopatum et Capitulum sunt communes; (Gánóczy s követői csak eddig közlék.) Item in decimis de vino ubicuncque accipi possunt, idest sive in Waradino, vel ubicuncque alias per nostram diścesim media parte Episcopatum contingente, dimidia pars Capitulo debetur. Item in villa Olazy de Thabernis tam in vino vel in quolibet potu, quod venditur, tributum ex his expectat Capitulo sicut in Waradino; sed alia omnia, videlicet decimć, census terragii solum Episcopatum contingunt. Item terra Kordu et terra Ireg ćqualiter tripartitur inter Episcopa tum, Capitulum et Conventum S. Stephani. Item terra Besenew in duas dividitur ćqualiter inter Episcopatum et Capitulum. Item terra Macha dividitur simili modo. Item de villa Kwleser dicebant, quod Capitulum suam portionem haberet certis metis distinctam, sed qualitatem, quantitatemque ignorarent. Item terra Bormow inter Episcopatum et Capitulum est communis. Item terra Iragd, terra Stephani filii Chuda, quam origes (?) detinet, nunc decimas Capitulo solvehat. Item quarta pars totius terragii de villa feltoti cum decimis porcorum et mellć Capitulo debentur. Item in decimis porcorum domini Regis in villa doboz et de aliis Capitulum tertia pars contingit. Item decimć de villa harsan, Gyan, villa Teek, Meger, villa ombereus et de villa Ewsy, quas donativć sunt et legativć Episcopatum contingunt. Item decimć provenientes de Homrok, villa Tupd et de villa Herpauli debentur Capitulo totaliter. Item similiter decimć de villa panchyrgdy et de alia lrgud villa prśpositi de lelez Capitulo debentur totaliter. Item decimć de villa fonchka terram (sic) ecclesić de porozlo Capitulo debent totaliter. Item quitquam in piscina de fyred potest provenire, tertia pars spectat Capitulo. ltem de tributo Zegued similiter. Item tributa tori de toto Comitatu Abawywar Capitulo totaliter. Item de Comitatu Hewes tributom fori et horwon pertinet Episcopatui totaliter. In villa fudy dominus Episcopus .... or habebat mansionum vinitatores, quinque vero Capitulum in eadem habebat mistratores (sic) Candelarum, et alii erant servi Regis sub una meta, tamen tota terra indistincta. His exceptis et exemptis, super quibus dubitabatur, alia possidebantur distincte sicut nunc per dominum Episcopum et Capitulum. In cuius rei memoriam prćsentes sigillo Episcopali, Capituli, ac prćpositi et Conventus sancti Stephani de promonthorio Waradiensi volumus communiri. Datum anno domini Millesimo CC-mo septuagesimo tertio.» Mátyás királynak 1477-ben Budán május 20-án kelt átiratában. – Nagyszebeni városi levéltár U. II. 378.
«vicus autem Olazy .... ad Episcopum pertinet.» Battyhány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 233. l.
Uj-Utcza. 28 telek. Olaszi mellett a Kőrös jobb partján állt. Mint neve mutatja, későbbi keletkezésü; 1552 előtt nincs nyoma.
Velencze vagy középkoriasan: Venecze a Körös bal partján, 24 telek, tudniillik ennyit birt belőle a püspök, a többi része ugyancsak a püspök adományából a Szent-Klára-apáczák birtokában volt. Mint püspöki birtok különösen a nevezett apáczákról ránk maradt iratokban számtalanszor előfordul.
Vadkert 40 telek. Váradnak legszélsőbb, a szomszéd Szőlős felé eső külvárosa, mely nevét a mellette létezett püspöki «vadaskert»-től vette.*
«ramusculus (Crisii) infra vadum, quo itur ad .... villam Zewlews, reflectitur quasi contra septemtrionem et transiens iuxta claustrum Sanctć Annć Monialium, et demum iuxta hortum cervorum coniungitur alio ramusculo eiusdem fluvii penes fossatum castri et ex opposito palatii Episcopalis transeunti.» Batthyány-codex: i. h.
249Ennyit birt a püspök Váradból, összesen 166 telket, mely a káptalan 368 telke mellett a városnak felét sem képezé. Annál számosabbak valának a püspök vidéki birtokai, melyek először is Biharmegyében a következők:
Andacs falu Szalonta mellett, 17 telek.
Apáti Várad mellett, Oláh előnévvel, 16 telek. Mint püspöki birtokról említés van róla már 1319-ben.*
«Apathi (possessio) episcopi nostri» mondja a váradi káptalan 1319-iki levele, midőn a biharmegyei Pósa és tartozékai határait leirja. Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 950. 2.
Ácsi, 30 telek. János-Zsigmond 1568-ban Ábránffy György, János, Miklós és Gábor számára megujitja azon adományát, melylyel Ácsit, egykor püspökségi birtokot, elhalt atyjuknak, Zsigmondnak adá.*
«Johannes secundus Dei gratia electus rex Hungarić Dalmatić Croatić etc. fidelibus nostris honorabili Christoforo presbitero ac nobilibus Alberto literato notario comitatus Bihoriensis. Gregorio Sandor Waradiensi ac Simoni literato Budensi requisitoribus literarum et literalium instrumentorum in sacristia ecclesić Waradiensis repositarum ac aliarum quarumlibet judiciariarum deliberationum ac legitimorum mandatorum nostrorum executoribus salutem et gratiam. Quum nos cum ad nonnullorum fidelium nostrorum humillimam supplicationem nostrć pro parte egregiorum nobilium puerorum Georgii, Johannis, Nicolai ac Gabriellis filiorum egregii quondam Stephani Ábránffy factam majestati tum vero attendentes ac considerantes fide integritate ac fidelibus servitiis eiusdem Stephani Ábránffy per eum sacrć primum dictć Regni nostri Hungarić coronć ac deinde maiestati nostrć pro locorum et temporum diversitate ab eo tempore, quo ipse a factione germanica deficiens ad fidelitatem ac servitia nostra ultro rediens usque ad vitć suć exitum constanter exhibitis et impensis, totales igitur ac integras possessiones Achi episcopatus, ac Mehes alias capituli Waradiensis in comitatu Bihoriensi existentes habitas iuxta publicam constitutionem fidelium nostrorum dominorum regnicolarum unacum aliis ecclesiarum bonis ad nos fiscoque nostro regio devolutas et applicatas, quas nos anteaque eidem annotato Stephano Abránffy vivente adhuc ipso mediante aliis literis nostris donationalibus jure perpetuo contuleramus simul cum cunctis suis utilitatibus ac pertinentiis quibuslibet, terris scilicet arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, campis, faenetis, silvis, nemoribus, montibus vallibus, vineis, vinearum promontoriis, aquis fluviis, piscinis, piscaturis, aquarum decursibus molendinis ac eorundem locis generaliter vero quarumlibet utilitatum ac pertinentiarum suarum integritatibus quovis nominis vocabulo vocitatis ad easdem possessiones de jure ac ab antiquo spectantibus et pertinere debentibus sub suis veris metis et antiquis limitibus existentibus eisdem memoratis Georgio, Johanni, Nicolao ac Gabrielli, filiis preefati olim Stephani Abránffy ipsorumque hćredibus ac posteritatibus universis vigore aliarum literarum nostrarum donationalium superinde confectarum salvo jure alieno clementer in perpetuum dederimus donaverimus ac contulerimus velimusque eosdem Georgium, Johannem, Nicolaum ac Gabrielem filios dicti Stephani Abránffy in dominium earundem possessionum per nostrum ac vestrum homines legitime facere introduci. Proinde fidelitatibus vestris harum serie committimus ac mandamus firmiter, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum, quo prćsente fidelis noster egregius Ladislaus Lessy vel Blasius Boythy vicecomites comitatus Bihoriensis aut Johannes Sarossy vel alter Johannes Pogandy sive Gabriel Ebeny aut Balthasar Abránffy vel Johannes Sándor sive Gaspar Kolbaz aliis absentibus homo noster adfacies prćdictarum possessionum Achy ac Mehes in Comitatu Bihoriensi existentium vicinis et commetaneis earundem universis inibi legitime convocatis et prćsentibus accedendo introducat prćfatos filios Stephani Abránffy in dominium earundem possessionum statuatque easdem eisdem suisque hćredibus ac posteritatibus universis simul cum cunctis earundem utilitátibus ac pertinentiis quibuslibet jure ipsis ex prćmissć nostrć donationis titulo incumbenti perpetuo possidendas si non fuerit contradictum. Contradictores vero si qui fuerint, evocet eosdem ibidem ad decimum quintum diem a die huiusmodi contradictionis fiendć computando in curiam nostram regiam, nostram scilivet in prćsentiam rationem superinde reddituros. Et post hćc vos seriem huiusmodi introductionis et statutionis cum contradictorum ac evocatorum si qui fuerint, vicinorumque ac commetaneorum qui prćmissć statutioni intererunt, nominibus ac cognominibus terminoque assiguato uti fuerit expedita nobis terminum ad prćdictum ad relationem nostri ac vestri hominum fideliter rescribere modis omnibus debeatis et toneamini, secus non facturi. Datum in civitate nostra Alba Julia vigesimo quinto die mensis Augusti anno domini millesimo quingentesimo sexagesimo octavo.» Hiteles, papiroson levő másolatról. Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. A. 1731. 39.
250Ágya Kis és Nagy, 59 telek.
Árkos, 10 telek. Valószinüleg a mai Árkos Bél mellett; a jegyzőkönyv legalább e vidékre helyezi s Ágris nevet nem ismer.
Barmód, 14 telek. Lodomér püspök levele még mint a püspök s a káptalan közös birtokát említi.*
«Terra Bormow inter Episcopum et Capitulum est communis.»
Bályok. 1484-ben János váradi püspöknek, tehát Pruisznak, kastélya vala benne,* de valószinü, hogy Mátyás királynak e kedves embere csak saját személyére nyerte ama kastélyt s a hozzá tartozott birtokot; legalább semmi egyéb nyoma, hogy Bályok vagy annak része püspöki birtok lett volna. 1552-ben csakugyan már egészen a Szénásy nemzetség birtoka.
«Albertus Parvus Castellanus Castelli Reverendi in Christo Patris, domini Johannis episcopi ecclesić Warad Balyok vocati, in comitatu Bihar existentis.» Leleszi országos levéltár. Actor. 1484. 1.
Báránd, 51 telek. 1537-ben Fráter György váradi püspök el 251akarta cserélni Bajony Benedekkel.* Későbbi adatok szerént Báránd évenként «adóba» beszolgáltatott a püspöknek 8 tulkot, 8 meddő tehenet, 1 csődört. *Belényes, 70 telek; vidéki tartozéka 420 telek. I. Imre püspök azon tette, hogy a belényesi ezüst bányák jövedelmében részelteti a káptalant, de már Lodomér püspöknek ama törekvése, hogy bányajogot szerezzen, amellett szólanak, hogy már akkor Belényes püspöki birtok volt, amint hogy minden valószinüség szerént a legrégibb vagy épen a legelső birtokok egyike.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt. N. R. 1717. 7. 8. és Ecclesiastica.15. 17.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt. N. R. 1717. 7. 8. és Ecclesiastica.15. 17.
Benkefalva, 11 telek. 1414-ben Menhard Miklós s Nagy Imre mint a váradi püspök benkefalvi tisztjei, Balásfi Balás, Mihályfi János, Sós László, Dobó György, Jakabfi András, Dékán Antal és Gál, Bihari Péter, Hodosi Tamás, Gughi Péter, Filke Mihály, Tégla János, Kis Pál, Biró Mihály, Nagy Gergely és Pethő Ferencz mint ugyanannak jobbágyai emlittetnek.*
Leleszi országos levéltár: Actor. 1414. l.
Bél, 34 telek; tartozéka 88 telek.
Bélfenyér, 22 telek.
Bihar, 157 telek.
Bogyoszló, 26 telek.
Buchus, Nagykoh, Alsó-, Felső-Füves, 16 telek.
Csatár, 61 telek.
Dalom, 19 telek. Emlités van róla, mint püspöki birtokról 1344-ben.*
Hazai okmánytár: III. 153. l.
Fel-Tót, 84 telek, tartozéka 72. – 1564-ben már zarándmegyei község. Emliti Lodomér püspök levele s 1344-ben Mátyás a váradi püspöknek fel-tóti tisztje.*
FEJÉR GY.: Codex dipl. IX. 1. 234–235. ll.
Fenes, Alsó, Felső és Füzeg, 44 telek. 1294-ben püspöki birtok.*
WENZEL G.: Árpádkori uj okmánytár. X. 153. l.
Fejértó, 19 telek. Pocsaj vidékén állt. 1552-ben már Bartakovics Jánosé, de az adókönyv megjegyzi, hogy azelőtt a váradi püspöké vala.
Füred, Tisza, 50 telek. Emliti Lodomér püspök halastavával együtt, melynek harmadrész jövedelme akkor még a káptalant illeté.
252A Chartularium szintén a püspöki birtokok közé sorolja, megjegyezvén, hogy tizede az egri püspöké;* püspöki birtok Zsigmond királynak 1429-iki levele szerént.* XVI-ik századi adaja a püspök számára tulok 8, meddő tehén 8, csődör 1, de «néha többet is adtanak».*
«prćter decimas villć Fired, quć ad Episcopum Agriensem pertinent, sed de prćsenti tenet easdem villas Episcopus noster de facto.» Batthyány-codex: I. 15. rubr. – Leges eccl. III. 233. l.
«Datum Budć feria quarta proxima post dominicam Lćtare» (marcz. 9.). Leleszi országos levéltár: Actor. 1429. 9.
Budai országos levéltár koncst. oszt. Ecclesiastica. 15. 17.
Gyanta, Egyházas, 20 telekből 15.
Gyepes, Magyar, s tartozékai: Nyárló, Dántelek, 22 telek.
Hidastelek, ma Hollód, 40 telek. Mint püspöki birtokot emliti a várad-előhegyi konvent egy 1326-iki levele.*
«possessio ... Hydus, quć est episcopatus Waradiensis.» Váradi püspökségi uradalmi levéltár: 1. 3. Ez oklevél szerént, melynek párja a gr. Károlyi-család levéltárában létezik (NAGY I.: Anjoukori okmánytár. II. 238–239. ll.) a Hidassal szomszédos Hodost Telegdi Miklós csanádi főispán Ivánka váradi püspöknek s általa a püspökségnek adományozá 1326-ban; de ez adomány megsemmisült, mert Hodos 1552-ben Tholdy Mihály és Bethlen Gábor birtoka.
Hosszuaszó, 10 telek. Nagy Benedek 1349-ben a váradi püspöknek hosszuaszai tisztje.*
Budai országos levéltár kincst. oszt. Monial. Poson. S. Clarć. 61. 18.
Ilyeháza s tartozéka: Mihellő, 16 telek. Eredetileg püspöki birtok, de még a XIV-ik században a püspökség gyepesi vajdájának kezébe jutott, midőn ezt Várad püspöke nemességre emelé, s valószinüleg ennek utódja ama Vajda Péter, kinek nevére irva látjuk 1552-ben. Igy idegenedhettek el később más püspöki birtokok is, például Venter, mely 1349-ben püspöki birtok, de 1552-ben Vajda István birtoka.
Jánosd, ma Jánosda, 42 telekből 32. István Baruch fia, továbbá Kozma Vid fia és János Lőkős fia (ugy látszik a Gutkeled nemből) jánosdi részbirtokukat lelkök üdvéért a váradi egyháznak s ezáltal a püspökségnek adák 1340-ben.*
Váradi püspökségi uradalmi levéltár: 1. 7.
Jánosfalva 19 telek. Scolari András püspök 1422-iki levelében is a püspöki birtokok közt áll.*
«Jobagiones nostri hungaricales in possessionibus Belenes, Tharkan, Negerfalva, Fenes, Janosfalva, Sonkolos, Wylak, Alsolmos, Felsolmos et Remethe commorantes.» Váradi káptalani levéltár: 14. 21.
253Józsefháza s tartozéka: Somogy, 23 telek.
Kalácsa, 8 telek. 1344-ben püspöki birtok, amikor mint iker falu emlittetik.* 1386 február 6-án János váradi püspök itt időzött s erősité meg elődje Demeter püspöknek a fel-venteri biró számára adott 1349-iki levelét.*
«Kalacha in fine possessionis ecclesić Waradiensis antedi tć similiter Kalacha nomine.» Hazai okmánytár: III. 153. l.
Ifj. Bölöni S. levéltára.
Kardó, 15 telekből 13. Lodomer püspök levele szerént három egyenlő részben birták: a püspök, a káptalan s a várad-előhegyi konvent.* 1552-ben már csak a káptalan volt benne részbirtokos.
«terra Kordu .... ćqualiter tripartitur inter Episcopatum, Capitulum et Conventum Sancti Stephani.»
Káránd, Nagy, és tartozéka: 75 telek.
Kölesér, 117 telek. Lodomér püspök levele a püspöki birtokok közé sorolja azon megjegyzéssel, hogy egy része a káptalané, de terjedelmét nem tudják;* a Chartularium már nem emliti a káptalani birtokok között.
«de villa Kwleser dicebant (eskü alatt az öregebb jobbágyok), quod Capitulum suam portionem haberet certis metis distinctam, sed qualitatem, quantitatemque ignorarent.»
Keresztes, Mező. 86 telek. A Chartularium jogot tart hozzá, de megjegyzi, hogy tényleg a püspök birtokában van.*
Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232. l.
Keserü, 1455- és 1481-ben püspöki birtok;* de 1552-ben Horváth Péter kezén van mind a 44 telkével együtt.
«possessio domini episcopi Waradiensis Keserew vocata.» 1481-ben pedig «Benedictus Koroh (?) officialis prćfati domini Episcopi Warad in possessione Keserew constitutus.» Leleszi országos levéltár: Actor. 1455. és 1484. l.
Kéza, 8 telek.
Kocyhkeskeer (igy) Bél vidékén, 19 telek.
Kopács, 1319-ben Ivánka fiáé, Imréé;* de 1489-ben mint «praedium» s püspöki birtok fordul elő.* Les közelében állt.
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 950. 2.
«Kopach terra episcopalis.» Váradi püspökségi uradalmi levéltár.
Ladány, Püspök, 76 telek. II. Ulászló királynak 1506-iki levele, mint püspöki birtokot említi,* a innen vette kétségkivül előnevét is.
HORVÁTH I.: Commentatio de initiis et majoribus Jazygum et Cuman. 136. l. – és Budai országos levéltár kincstári oszt. N. R. 988. 10.
254A XVI-ik században adajok a püspök számára: tulok 8, meddő tehén 8, csödör 1. – Már 1557-ben Parlaghy György, Miklós és Pál egyebek közt, Püspók-Ladányra is uj adománylevelet nyertek Ferdinand királytól s annak birtokába a jászai konvent által ellenmondás nélkül be is vezettetének.*
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1338. 49.
Latabár, 32 telek. A Chartularium szerént joga volt hozzá a káptalannak, de a püspök tartá birtokában.*
Batthyány-codex: I. 16. ruhr. – Leges eccl. III. 233. l.
Mácsa. 35 telek. Lodomér püspök korában még két egyenlő részben birta a püspök s a káptalan, de később kicserélték, ugy látszik a szintén közös Besenyő felével,* s 1489-ben már egészen püspöki birtok.*
»terra Besenew in duas (partes) dividitur ćqualiter inter Episcopatum et Capitulum. Item terra Macha dividitur simili modo.»
«Macha terra episcopalis.» Váradi püspökségi uradalmi levéltár.
Macsmolna, 10 telek. Hegyköz-Pályi közelében állt.
Mocsolya és Brondazo (igy), 14 telek.
Morsháza, 13 telek. Püspöki és Bihar közt esett.
Négerfalva, 9 telek.
Olcsa, 12 telek.
Ökrös, Magyar, 14 telek.
Ösi (Chyr), 13 telekből 9. Lodomér püspök levele két Ösit emlit, mint olyat, melyek hagyomány utján szálltak a püspökségre; de Biharmegyében egy Ős s hat Ősi falu volt. 1552-ben Chyr (2) Ősinek ama 9 telke is már Literati Imre birtokában van, de az adókönyv megjegyzi, hogy azelőtt a váradi püspöké volt.
Ösi, Pata, 20 telek.
Pata, 59 telek.
Pocsaj, 37 telekből 12.
Polánd, 2 telek.
Péterháza, 9 telek. 1355-ben mint püspöki birtok emlittetik.*
Budai országos levéltár kincst. oszt. D. L. 4538. – Kolosmonoetori levéltár: Bihar. G. 1.
Püspöki, 73 telek. Lodomér levele szerént a püspök és káptalan 255közős birtoka; még a Chartularium is olyannak irja;* de a következő században, nevezetesen Beckenschläger János püspök már saját városának nevezi.*
«Ad nos vero et Episcopum communiter .... pertinent istć villć: Pispeky ...» Batthyány-codex: I. 15. rubr. – Leges eccl. III. 233. l.
«supra oppidum nostrum Pyspeky vocatum.» Budai országos levéltár kincst. oszt. D. L. 16570.
Pályi, Monostoros, 30 telekből 24.
Radvány, Nagy, 9 telek.
Rábé, Kis, 14 telek. A XVI-ik században évi adaja a püspök számára: tulok 4, meddő tehén 4, csődör 1.
Régen, 18 telek.
Remete, Magyar, 13 telek. Emliti Scolari András püspök levele.
Rogoz, 27 telek.
Septely, 12 telek.
Sikula, 10 telek. Mint püspöki birtokot emliti Mátyás királynak 1459-iki levele.* Minthogy e község épen a Fejér-Körős mellett esik, lehet, hogy ennek lakosai valának ama halászok, kiket II. Endre király a váradi egyháznak adományozott.*
László egri püspök Telkiben lakó jobbágyai «manibus armatis et potentiariis ad possessionem dicti domini Episcopi Waradiensis Sicula vocatam veniendo ....» Kelt Budán «in festo Kathedrć b. Petri apostoli» (febr. 22.). Leleszi országos levéltár: Actor. 1459. 31.
Hazai okmánytár: I. 13. l.
Solymos, Al és Fel, 33 telek. Scolari András püspök 1422-iki levele szerént is püspöki birtokok.
Sonkolyos, 14 telek. A fentebb emlitett levélben szintén előfordul a püspöki birtokok közt.
Süvegd, 5 telek. 1357-ben már birta fele részét a váradi püspök.*
Gyulafejérvári országos levéltár: Bihar. II. 49.
Száldobágy, 9 telek. Mint püspöki birtokot emliti a Chartularium.*
«Alchy et ... Zaldobagh ... sunt Episcopi.» Batthyány-codex: I. 25. rubr. – Leges eccl. III. 238. l.
Szent-Imre, 26 telek.
Szék, 15 telek. Bél vidékén.
Szálka, 17 telek. Várad közelében.
Széplak, 22 telek, tartozéka 107. A Fekete-Körös völgyén.
256A XIV-ik század elején, mint kegyes hagyaték jutott a váradi egyház birtokába.*
Batthyány-codex: I. 39. rubr. – Leges eccl. III. 245. l.
Szent-Miklós, 11 telek. Az imént emlitett Széplakkal határos; avval együtt láthatta változni urait.
Szil, 35 telek.
Szintye, 35 telek. Kis-Szintyét Beckenschläger János szerezte meg s adta a püspökségnek.
Szigeti, 19 telek.
Szőlős, 17 telek. Lodomér levele szerént a püspök s káptalan közős birtoka; a Chartularium Hidköz-, Nagy- és Kis-Szőlőst emlit s ez utóbbi kettőt nevezi közös birtoknak.*
«inter ipsum vicum Venetia et villam Hydkwzzewlews dictam» és alább: «Ad nos vero et Episcopum communiter pertinent ... Zewlews major et minor.» Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232–233. ll.
Tárkány, 29 telek. Emliti Scolari püspök 1422-iki levele.
Tenke, 39 telek. 1349-ben püspöki birtok.*
Budai országos levéltár kincst. oszt. Monial. Poson. S. Clarć. 61. 13.
Terebed. Midőn I. Lajos király 1373-ban Herpályit s tartozékait Domoszlai Miklós hevesi főispánnak adja: Terebed birtokba vétele ellen Domokos váradi püspök tiltakozik.*
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 630. 17.
Tóttelek, 15 telek. Csatár mellett.
Tulka, 26 telek.
Udvari, 61 telek, tehát a jelentékenyebb püspöki birtokok egyike. Fráter György püspök a már emlitett Báránd s Kis-Rábéval együtt ezt is el akarta cserélni Bajony Benedeknek Ohat, s más szabolcsi és hevesmegyei birtokaiért, az egyezség kőztök már létre is jött, de később bármi okból felbomlott, mert 1552-ben Udvari épen ugy, mint Báránd és Kis-Rábé a püspöki birtokok közt tünik fel.*
«Nos Capitulum Ecclesić Waradiensis memorić commendamus tenore pressentium significantes quibus expedit universis, quod nos illi fassioni et concambiali permutationi, quam Reverendissimus dominus frater Georgius episcopus dictć ecclesić Waradiensis, Thesaurarius et consiliarius regius, dominus et prćlatus noster gratiosissimus egregio domino Benedicto de Bayon super totalibus possessionibus episcopatus ipsius ecclesić Waradiensis, Wdvary videlicet, Barand et Kysrabee vacatis omnino in Comitatu Byhoriensi existentibus habitis in concambium et permutationem totalium possessionis Ohath appellatć, necnon portionum possessionarium ipsius Benedicti Bayoni in possessionibus Egyek, Zaam, Ladan in de Zabolch et Igar in Hewesiensi Gomitatibus existentibus habitarum, possessionibusque ipsius episcopatus utilitate et fructuositate equivalentibus mediantibus literis honorabilis Capituli ecclesiae Sancti Stephani prothomartiris de Promontorio Waradiensi coram nobis in specie productis ex causis et rationibus in eisdem literis clarius denotatis fecisset, – nostrum consensum prćbuimus, imo prćbemus benevolum pariter et assensum harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante. Datum feria tertia proxima post festum Penthecostes. Anno domini millesimo quingentesimo tricesimo septimo.» Alatta jobbról: «de mandato domini. nostri Regis ad relationem magnifici Johannis de Ezthar Cubiculariorum Regalium Magistri.» Eredeti, hártya, piros selyem zsinórról függött pecsétjének kevés maradványával. Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1717. 8.
257Ujlak, 36 telek. A Fekete-Körös melléki. Említi a püspöki birtokok közt Scolari András levele.
Ürögd, Nagy, 36 telek. 1319-ben püspöki birtok.*
«Ireugd episcopi nostri.» A káptalan levele. Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 950. 2.
Vajda. Már a XIV-ik század első éveiben mint püspöki birtok fordul elő s több, mint két század mulva, 1546-ban Butkai Antal, Tót Mihály, Balog Mihály, Biró Demeter vajdai lakosok, mint a váradi püspök jobbágyai emlittetnek.*
«item villa domini episcopi voyada.» A váradi püspök számára szedett tizedek jegyzéke. Bécsi császári könyvtár. 1062. – Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 522. 38.
Vasand, 18 telek.
Vásárhely, 57 telekből 28.
Biharmegyén kivül még a püspökségnek számos birtoka volt, igy Zarándmegyében: Nádas, Kamona, Borzova, Felső-, Baran-, Alsó-Ménes, Szihatom, Swljowcza, Tekeres-Chig, Alsó-Berezthwr. Ezeket az 1561-iki s az 1552-ikihez hasonló hitelű zarándmegyei adókönyv említi.* Más forrás a régi Zaránd- s a mai Aradmegyében még a következő püspöki birtokokat jelöli meg bár részben az érthetetlenségig eltorzitott nevekkel, ugymint: Hodos, Alsó-, Felső-Tillód, Técsa, Szlatina, Alsó-, Felső-, Közép-Tenczegi; Berlengnya, Vasatikeha.*
«Budai országos levéltár kincstári oszt. Dicalis Conscriptio.
FÁBIÁN G: Aradvármegye leirása. I. 38. l.
Szatmármegyében: Hermanszeg, Jánk, Gyügye és Ricse. 1405-től kezdve gyakran van rólok emlités, mint a váradi püspök birtokairól,* 258de csak felerészöket birta a püspök, másik felét a káptalan. Jánkról már a Chartularium emliti, hogy a püspök s káptalan közös birtoka lenne, de idegen kézben van.*
Leleszi országos levéltár: Actor. 1405. 22. – Protocoll. Metal. II. 204. és 437. ll. – SZIRMAY A.: Szatmárvármegye esm. II. 213. 217. 252. ll.
Batthyány-codex: I. 15. rubr. – Leges eccl. III. 233. l.
Krasznamegyében: Almás és Sármező 1481-ben a váradi püspök birtokai* valószinüleg a fentebb emlitett Bályok birtoklásának alapján. Továbbá Kraszna, Boroszló, Balla és Baksa községekben részbirtokok, malom és vámjogokkal, melyeket 400 arany forintért Vitéz János szerzett.*
«ad portiones prćfati domini Episcopi (Waradiensis) in possessionibus Almas et Sarmezw habitas.» Leleszi országos levéltár: Actor. 1484. l.
KERESZTURY J: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 94. és 222. ll.
Külső-Szolnokmegyében: Tur-Pásztó és Omorsa (?) mindkettőt mint a püspök birtokában levőket emliti már a Chartularium;* de ez utóbbi, lehet, hogy nem egyéb, mint Zuhna, mely Turpásztóval szomszédos vala, s melyet az Aba nembeli Demeter tárnokmester 1326-ban ajándékozott a váradi egyháznak.* A turpásztaiak évi adaja volt: 10 tulok, 12 meddő tehén, 1 csődör, készpénz 75 frt. Továbbá Poroszló, melyet már Lodomér levele püspöki birtoknak mond, de a Chartularium idegen kézben levőnek jelez,* amint hogy a Rozgonyiak 1451-ben is ellenmondának, midőn a leleszi konvent az ország rendeinek parancsára a váradi püspököt s káptalant Poroszló birtokába beiktatni akará.*
«Credimus etiam verisimiliter habere nobis portionem competituram in possessionibus Thwrpaztheh et Omorsa erga Episcopum habitis ex eo, quod ećdem possessiones sint donatć et legatć ecclesić Waradiensi indistinctć.» Batthyány-codex: I. 16. rubr. – Leges eccl. III. 234. l.
FEJÉR GY.: Codex dipl. VIII. 3. 67. – IX. 2. 397. s IX. 7. 137. ll.
«Pomzlou insuper et Jank, quć etiam apud manus extraneas habentur.» Batthyány-codex és Leges eccl. i. h.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt. N. R. 1017. 41.
Szabolcsmegyében: Ajak és Patroha Kwpctheleke és Doboka praediumokkal már I. Károly idejében – mint Zsigmond király 1430-ban kelt levele mondja – a váradi püspöknek birtokai.* 1323. éven innen szállhattak a váradi egyházra, mert az idézett évben még Patroh 259Magyar Pál királyi apród birtoka volt.* Vitéz János püspök, mint tudjuk elcserélte a Várday-akkal ezek Bálványosváráért s 1549-ben mind Ajak mind Patroh Várday-birtok.*
Leleszi országos levéltár: Protocoll. Metal. II. 62–68. és 76. ll. – Zichy-okmánytár: IV. 291. 293. 443. 485. 569. ll. – NAGY I.: Anjoukori okmánytár. II. 73. l.
NAGY I.: Anjoukori okmánytár. II. 73. l.
Budai országos levéltár kincst. oszt. Szabolcsmegye Dicalis Conscrip. 1549.
Pest- és Nógrádmegyében: Kerepes, Lőrinczi, Szada, Veresegyház. Az utóbbi három, mint láttuk, Farkas Bálint püspök hagyományából jutott a váradi egyház birtokába, később pedig Kerepessel együtt a püspök birtokában látjuk.* A kerepesiek a püspöknek tartoztak adni készpénzül 18 forintot, emellett tisztességes ajándékkal bemutatni magukat.*
Buday Pál Nógrád, Pest, Pilis, Heves, Zsolt és Csongrád megyék táblabirája 1643-ban kötelezi magát, hogy a váradi püspökség Nógrád és Pest megyékben levő «jószáginak, nevezet szerént: Lőrinczinek, Kerepesnek, Zadanak és Veresegyháznak gondviseléseket felvállalja ....; az árendát pedig az szokott accidentiákkal Rosnay János uram kezéhez Nagyszombatba a jobbágyokkal felszolgáltatom.» Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Ecclesiastica. 15. 16. és 17.
Buday Pál Nógrád, Pest, Pilis, Heves, Zsolt és Csongrád megyék táblabirája 1643-ban kötelezi magát, hogy a váradi püspökség Nógrád és Pest megyékben levő «jószáginak, nevezet szerént: Lőrinczinek, Kerepesnek, Zadanak és Veresegyháznak gondviseléseket felvállalja ....; az árendát pedig az szokott accidentiákkal Rosnay János uram kezéhez Nagyszombatba a jobbágyokkal felszolgáltatom.» Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Ecclesiastica. 15. 16. és 17.
Erdélyben: Bálványosvára Doboka, Kolos és Közép-Szolnokmegyében levő tartozékaival, melyet Vitéz János püspök szerzett meg a Várday-aktól részént csere, részént vétel utján,* s mely miután Frater György püspök ujra épité: Ujvár nevet nyert, ma Szamos-Ujvár.*
Leleszi országos levéltár: Actorum. 1492. 29.
Magyar történelmi tár: I. 262. l.
Ezekenkivül, mint Várad minden házához, ugy a püspöki palotához is tartoztak bizonyos birtokok a város határán. Nevezetesen negyvenhárom hold szántóföld; továbbá négy darab szőlő, melyeknek elseje «Szent-László szőlejének» nevezteték; több vizi malom majd négy, majd öt köre; végre egy kert, mely a vár falain kivül a Királyfia-bástya környékén terült el.*
«Item in territorio Varadiensi terrć arabiles 43 idest I(ugera). Vineć ad arcem Varadiensem ab antiquo spectantes: Vinea Sancti Ladislai Num. 1. – Regh mises (?) 1. – Berantho (?) 1. – Sarkad szőle 1. – Molendina: 1. Szegethi vocatum cum quatuor rotis. – 2. Sypos Varadiense ad 4. rotas. – 3. Kemevis (?) malom erat 3 rotarum. – 4. Hajoiense erat 5 rotarum. – 5. Bihariense erat 5 rotarum, quod nunc (1600) per Commissaries est erectum; vertitur una rota, sequenti vero hebdomada erigitur et secunda. – 6. Lőkös, haziense erat 4 rotarum, quod nunc noviter erectum, pellit unam rotam. Item est hortus in eodem oppido circa propugnaculum arcis «Kiralyfia bastya» vocatum qui nunc (1600) sepibus denuo est circumseptus.» Budai országos levéltár kincst. oszt. Urbariarum et Conscriptionum. 36. 34.
260Némely birtokok, melyek már a XI–XIII-ik században emlittetnek mint Kötvélyes,* továbbá Kupa Baj vidékén, a régi Zarándban;* Lodomér Biharmegye déli tájain;* Gyimolt Győrmegyében;* Fudi egy része Várad mellett,* stb. később eltűnnek a váradi egyház birtokainak sorából, mert vagy nevet változtatnak vagy mint Gyimolt, csere s birtokrendezések utján mások kezébe jutnak.
Zichy-okmánytár: I. 1. l.
WENZEL G.: Árpádkori uj okmánytár. VI. 505. és 548. ll.
WENZEL G.: Árpádkori uj okmánytár. VI. 505. és 548. ll.
Lásd alább: KÁPTALANI BIRTOKOK.
«In villa fudy dominus Episcopus .... or (quatuor?) habebat mansionum vinitatores.» Lodomer püspök 1273-iki levelében a váradi egyház idős jobbágyainak vallomása. Nagyszebeni városi levéltár: U. II. 378.
