VII. ZONGOR ZSIGMOND (1648–1655)
VII. ZONGOR ZSIGMOND
(1648–1655)
(1648–1655)
Családjának nyomai a régebbi századokban is feltünedeznek.* Az a Zongor Mátyás, ki Oláh Miklós prímás udvarmestere volt, s kiről a prímás végrendeletében is megemlékezik,* atyja vagy legalább őse lehetett.
Nagy Iván: Magyarorsz. családai. XII. 430.
Herceg Esterházy-család kismartoni lvt. 4. C. 23.
Zongor Zsigmond 1580 táján született Pozsony vármegye Spáca községében.*
Orsz. lvt. Ecclesiastica 66. 23.
Az egyházi pályán 1628-ban tűnik fel, mikor már* tagja a nyitrai káptalannak s III. Ferdinánd királynál Trencsén városában Szentháromság apátságát nyeri az ahhoz tartozó Liborcsa faluval s egy malommal.* Ez is, mint annyi más egyházi birtok, világiak kezén volt s Zongor kétévi küzdelemmel szerzé vissza.*
* a) Már 1616-ban tagja a nyitrai káptalannak (Kollányi: Eszterg. kam. 260.).
Prága 1628 ápr. 25. Királyi kk. I. 318.
Királyi kk. I. 346.
1641-ben még nyitrai olvasókanonok s ludányi apát,* de ezután gyorsan emelkedett.
Nyitrai káptalan orsz. lvt. Prot. 68. 143.
1644 szept. 23. Kir. kk. I. 477.
1648 április 20. U. o. 513–4.
Püspöksége ügyeibe nem folyhatott be, de úgy a magyar egyházi zsinatok, mint az országgyűlések munkálataiban élénk 119részt vett.* Ezért Magyarország akkori államférfiainak sorában is megjelent arcképe.*
1647. évi 45. és 71. t.c. – 1649. évi 76. t. c. és 1655. évi 29. és 51. t. c.
Wiedeman. Elias: Icones illustrium heroum Hungariae. Wiennae. 1652. A. M. Nemz. Múz. könyvtárában.
1655-ben a váci püspökségre helyeztetett át, amikor egyszersmind a pozsonyi prépostságot is elnyerte.*
Adalék az Új Magyar Sion 1880. évi folyamához, 69. l.
De hogy még előbb esztergomi kanonok vagy éppen nagyprépost is volt,* mutatja egy 1653-ban kiadott magyar levele.*
* b) 1645 december 8-án neveztetett ki esztergomi kanonokká és itt nagyprépost lett (Kollányi i. m.)
Orsz. lvt. Kamarai lvt. Ecclesiastica. 66. 24. és okmánytár 14. sz.
c) Meghalt 1657-ben Pozsonyban (U. o.).
