Függelék • Nemzetiségi politika Trianon előtt és után
Függelék • Nemzetiségi politika Trianon előtt és után
Magyarország (1867–1918)
|
Románia (1919–1940)
|
|---|---|
1. Az összes románok nemcsak jogilag, hanem a valóságban is életük minden vonatkozásában a magyarokkal teljesen egyenjogúak voltak.
Állampolgárságukat is ugyanazon a jogi és tényleges alapon szabályozták és kezelték, mint a magyarokét. |
A magyarokat, ellentétben a románokkal hátrányosan kezeli az 1923-as román alkotmány, az 1924-es népiskolai törvény, a magánoktatásról szóló 1925-ös, az egyházakról szóló 1928-as törvény, az 1938-as új alkotmány, valamint a különböző vállalatok nacionalizálásáról szóló jogszabályok is.
A gyakorlatban nincs az életnek egyetlen vonatkozása sem, amelyben magyarokkal és románokkal egyenlőképen bánnának. Erdélyben a magyarok nagy részét – 1937-ben több mint 100.000-et – nem vették fel az állampolgárok jegyzékébe; ezeket a magyarokat nem tekintik román állampolgároknak. |
2. A magyar kormány 1911-ben engedélyt adott a román nemzeti színek viselésére.
|
A magyar nemzeti színek viselése súlyos büntetések terhe alatt tilos.
|
3. A nemzetiségek nyelvhasználata az 1868 : XLIV. t.-c. 1., 2., 3. és 27. §-a értelmében az állami és községi közigazgatásban biztosítva volt.
|
A hatóságok előtti nemzetiségi nyelvhasználatot az ú. n. kisebbségi statutum ellenére sem a törvény, sem a gyakorlat nem biztosította.
|
4. A postai forgalomban, levélcímekben, táviratokban, valamint plakátokon szabadon használhatták a románok nyelvüket. A vasúti alkalmazottak magyarul nem tudó utasokkal románul beszéltek.
|
A posta nem szállítja a magyar címzésű leveleket, a magyar nyelvű táviratokhoz román fordítást kell mellékelni és ezekért magasabb díjat szednek. Magyar nyelvű plakátokat csak akkor szabad használni, ha a magyar szöveget román fordítás követi. A magyar nyelvnek a vasutakon való használatát körrendeletben tiltották el (Jonescu-rendelet).
|
5. A községek és városok képviseletében, valamint közigazgatási szerveikben a román tagok nyelvüket szabadon használhatták és törvényes igényük volt rá, hogy a jegyzőkönyv két nyelven vezettessék.
|
A megyei tanácsok jegyzőkönyveiben a magyar nyelv használata tilos (1768/1931. sz. tartományi igazgatósági rendelet.)
A községi és városi közigazgatásban a magyar nyelv szóbeli használatát számos tekintetben megakadályozzák. A jegyzőkönyveket nem szabad magyar nyelven vezetni. |
6. A magánélet minden vonatkozásában, beleértve a gazdasági életet is, szabadon és akadálytalanul lehetett a román nyelvet használni.
|
Egy 1929. november 29-én kelt rendelet eltiltotta Kolozsvárt a magyar nyelv használatát orvosi rendeléseknél.
A kereskedelmi- és iparkamarák ülésein azoktól a tagoktól, akik magyarul akartak beszélni, gyakran megvonták a szót. |
7. A községeknek és városoknak saját ügyeik intézésében teljes önkormányzatuk volt. Politikai kérdésekben, amelyek az egész országra vonatkoztak, a parlament elé is terjeszthettek indítványokat. Ez az önkormányzat a nemzetiségi vidékek számára érdekeiknek megfelelő közigazgatást biztosított.
|
Az 1924. évi román közigazgatási törvény a megyék önkormányzatát a gyakorlatban lehetetlenné tette, ugyanis a magyar települési terület közigazgatási testületeit feloszlatták és ezek helyett kinevezett tagokból álló bizottságokat állítottak fel. Ezeket az ú. n. ideiglenes bizottságokat majdnem kizárólag románokból állították össze. Általában ezek az ideiglenes bizottságok működnek; a valódi önkormányzat csak kivételesen fordul elő.
|
8. A történetileg kifejlődött magyar közigazgatási rendszer keretében a zárt csoportokban letelepült románok a megyéken belül közösen védhették meg érdekeiket, minthogy magyar (székely), német és román többségű megyék voltak.
|
Az 1938. évi közigazgatási törvény a megyék hatáskörének nagy részét a kerületekre ruházta, amelyeket úgy határoltak el, hogy az egyes kerületek népességének többsége románokból álljon. A túlnyomóan magyar Székelyföld természetes egységét szétdarabolták: a déli részt a Regáthoz (bukaresti kerület), a másik részt pedig román megyékhez csatolták.
|
9. A közigazgatás Erdélyben ugyanolyan volt, mint bárhol Magyarországon. A világháborútól eltekintve sohasem tettek Erdélyben különleges intézkedéseket.
|
A nemzetiségi vidékeken és a határövezetben az 1919 október 2-án kelt kormányrendelet, az 1921 március 14-én kelt királyi kézirat és az 1924 december 19-én kelt törvény ostromállapotot rendelt el. Az 1128/1933. sz. rendelet az ostromállapotot újból elrendelte, az 5968. sz. rendelet kibővítette és megszigorította, különösen a magyar városokban. A hadseregfőparancsnokság 1938 február 25–28. között kiadott rendeletei a katonai parancsnokokat bízták meg a közigazgatással; ezek a magyar nemzetiségű lakosságot elviselhetetlenül elnyomják.
|
10. A románok az állami szolgálatban a legmagasabb állásokat is elfoglalhatták. Egész sor román eredetű kúriai bíró, egyetemi tanár, főispán, magasrangú miniszteri tisztviselő stb. volt.
Az 1900-as magyar népszámlálás szerint 2,798.559 román közül 10.025 román állott állami szolgálatban. |
Az állami szolgálatban a magyarokat kinevezéseknél és előléptetéseknél egyaránt mellőzik. Magyar nemzetiségű magasabb rangú tisztviselők egyáltalán nincsenek.
Az állítólag 1,660.488 magyar közül 1930-ban csak 1.699 állott román állami szolgálatban (Calendarul Administrativ 1933). |
11. Állami alkalmazottakat román nemzetiségük miatt sohasem bocsátottak el.
|
Magyar nemzetiségű állami alkalmazottakat tömegesen bocsátottak el azzal a megokolással, hogy nem bírják a román nyelvet, illetve, hogy a román nyelvvizsgát nem tették le. Ismeretesek olyan esetek, hogy magyar városokban még utcaseprőket is elbocsátottak csupán azért, mert a nyelvvizsgán megbuktak.
Egy bírót, aki elbocsátott magyar tisztviselők újraalkalmazás, illetve kártérítés céljából indított perében kedvező ítéletet hozott, az 1939 január 20-iki királyi rendelet alapján megbüntettek. (Hivatalos lap 1939, 18. sz., 275. lap.) |
12. Az összes görögkeleti és görög katolikus román metropoliták és megyéspüspökök hivatalból tagjai voltak a magyar felsőháznak.
|
Az összes görögkeleti és görög katolikus püspököknek helye van a román szenátusban, de a hat magyar – négy római katolikus, egy református és egy unitárius – püspök közül csak egyetlenegy tagja a szenátusnak.
|
13. A görögkeleti és görög katolikus egyházközségek román tanítási nyelvű, önkormányzattal bíró iskolákat állíthattak fel és tarthattak fenn, amelyeknek nyilvánossági joguk volt és állami érvényességű bizonyítványokat állíthattak ki.
|
A magyarok csak magániskolákat tarthatnak fenn, amelyek közül a legtöbbnek nincs joga állami érvényességű bizonyítványok kiállításához.
|
14. A román egyházközségek tetszésük szerint állíthattak fel és tarthattak fenn román tanítóképző-intézeteket.
|
A magyar egyházközségek 1925 óta nem állíthatnak fel tanítóképző-intézeteket. (A magánoktatási törvény 8. §-a.)
|
15. A kolostori, egyesületi és magániskolák tanítási nyelvüket szabadon választhatták.
|
Kolostori, községi és egyesületi középiskolákban a tanítás csak román nyelven történhetik. (10.596/1923. sz. rendelet.)
|
16. Magyarországon 1914-ben 2.786 felekezeti népiskolában román nyelven folyt a tanítás; 1.007 románra esett egy román tanítási nyelvű iskola.
|
Erdélyben 1938-ban csak 751 magyar felekezeti népiskola volt; 2212 magyar lakosra jut egy iskola.
|
17. Az erdélyi románoknak a román királyságban megszerzett okleveleit Magyarországon elismerték és nosztrifikálták.
|
A román hatóságok megtagadják az erdélyi magyarok csonkamagyarországi egyetemeken megszerzett okleveleinek elismerését és azokat elvből nem nosztrifikálják.
|
18. A román tanítási nyelvű önkormányzati iskolák vezetése és ellenőrzése a román egyházi főhatóság hatáskörébe tartozott. A vizsgákon az egyházi hatóság képviselője elnökölt. Az állami hatóságok ezek felett az iskolák felett csak közvetett felügyeletet gyakoroltak hivatalos szervek és miniszteri biztosok utján.
|
A román állami iskolaügyi hatóságok a magyar felekezeti iskolák közvetlen vezetésében és felügyeletében messzemenő jogok felett rendelkeznek. Ezekben az iskolákban állami kiküldöttek elnökölnek a vizsgákon.
|
19. A román iskolákban a jelöltek olyan elnök és miniszteri biztos előtt vizsgáztak, akik bírták a román nyelvet. A kérdéseket saját tanítóik, román nyelven tették fel nekik.
|
A magyar jelölteknek érettségi vizsgájukat idegen városokban kell letenniök, olyan bizottság előtt, amelynek tagjai rendszerint nem bírják a magyar nyelvet. A vizsgálatot olyan tantárgyakból is, amelyeket az iskolában magyarul szabad tanítani, többnyire románul tartják, tolmács segítségével.
|
20. Olyan román tanítási nyelvű felekezetű iskolákba, amelyeknek nyilvánossági joguk volt, származásra, anyanyelvre, vallásra és névre való minden tekintet nélkül, külön engedély nélkül, tetszés szerint voltak a tanulók felvehetők.
|
A magyar tanulóknak a magyar felekezeti iskolákba való felvételét minden módon megakadályozzák. Különösen a névelemzés hirhedt módszere szolgál erre a célra, amellyel a leghihetetlenebb visszaéléseket űzik. (Az 1924. évi népiskolai törvény 19. §-a, az 1924. évi magániskolákról szóló törvény 35. §-a.)
|
21. A román felekezeti iskolák magántanulókat is felvehettek és vizsgáztathattak.
|
A magyar felekezeti iskolák magántanulókat nem vizsgáztathatnak. (53.879/1923. sz. miniszteri rendelet.)
|
22. A román felekezeti iskolákban a magyar nyelv mint tantárgy kivételével minden tárgyat szabad volt románul tanítani.
|
A magyar felekezeti iskolákban a román nyelven kívül a történelmet, a földrajzot és az alkotmánytant is román nyelven kell tanítani. (1928. évi középiskolai törvény.)
|
23. Magyarországon csak azok a román felekezeti iskolák voltak kötelesek a minisztériumtól jóváhagyott tankönyveket használni, amelyek állami támogatást élveztek.
|
A magyar felekezeti iskolákban a minisztérium engedélye nélkül sem hittankönyvet, sem bármilyen más tankönyvet nem szabad bevezetni annak ellenére, hogy ezek az iskolák nem kapnak állami támogatást. (2.000/1912. sz. kormányrendelet.)
|
24. A román felekezeti iskolákban az érettségi vizsgákon a román nyelv is vizsgatárgy volt.
|
A magyar felekezeti iskolákban az érettségi vizsgákon a magyar nyelv nem vizsgatárgy. (58.886/1924. sz. rendelet.)
|
25. A román felekezeti iskolák évi értesítőiket a kormány minden külön engedélye nélkül román nyelven adhatták ki.
|
A magyar felekezeti iskolák kötelesek értesítőiket két nyelven, első helyen románul és csak második helyen magyarul megszövegezni. Szövegüket előzetes cenzurára be kell nyujtaniok. (1925. évi törvény a magánoktatásról.)
|
26. A román felekezeti iskolákban az általános képesítési feltételeknek megfelelő tanerők a minisztérium külön engedélye nélkül alkalmazhatók voltak.
|
A magyar felekezeti iskolák új tanerőket csak a minisztérium külön engedélyével alkalmazhatnak. A román nyelv, földrajz és történelem tanerőinek ezenfelül külön nyelvvizsgát is kell tenniök.
|
27. A magyar állam a román felekezeti iskoláknak ugyanazt a támogatást nyujtotta, mint a magyar felekezeti iskoláknak; ugyanígy jártak el a községek is.
|
A magyar felekezeti iskolák a román államtól nem kapnak rendszeres támogatást. Egyes évek (1921, 1929–30) kivételével az állam mind a mai időkig egyetlen fillér támogatást sem fizetett ki nekik. A községektől megszavazott támogatás kifizetését a hatóságok megtagadják.
|
28. A román felekezeti iskolák tanítói ugyanazokat az állami kedvezményeket élvezték (katonai szolgálatban, vasúti menetdíjkedvezményben stb.), mint a hasonló jellegű magyar iskolák tanítói.
|
A magyar felekezeti iskolák tanítói semminemű kedvezményeket nem élveznek. (12.807/1922. sz. miniszteri rendelet.)
|
29. A román iskolák ünnepségeiket előzetes engedély és cenzura nélkül tarthatták. Jó tanulóikat bármilyen nyelvű könyvekkel jutalmazhatták és iskolai egyesületeket a minisztérium külön engedélye nélkül alakíthattak.
|
A magyar iskolák ünnepségeiket csak külön engedéllyel és a műsor előzetes cenzurája után tarthatják. A műsornak legalább a felét román nyelven kell előadni. A tanulóknak jutalmul kiosztandó könyvek jegyzékét a felsőbb hatóságnak elő kell terjeszteni és román nyelvű könyveket is fel kell venni bele. Iskolai egyesületek létesítéséhez a minisztérium külön engedélye szükséges. (1925. évi magánoktatási törvény.)
|
30. A magyar egyetemeken a román nemzetiségű hallgatók nemzeti egyesületekbe tömörülhettek.
|
A magyar főiskolai hallgatóknak a román egyetemeken tilos belépniök nemzeti egyesületekbe.
|
31. A román népművelési egyesületek szabadon tevékenykedhettek, iskolákat és más kulturális intézményeket alapíthattak és tarthattak fenn, továbbá regátbeli kulturális egyesületekkel is (pl. Astra) együttműködhettek.
|
Az erdélyi magyar népművelési egyesületek vagyonát a román hatóságok lefoglalták, iskoláikat bezárták és tevékenységüket megakadályozták. (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület.)
|
32. 1913 óta a belügyminisztérium engedélyével regátbeli román színészek (igazgatójuk Viktor Antonescu) vándorelőadásokat tarthattak.
Magyarországon a román színházak adóztatás tekintetében a magyarokkal teljesen egyenjogúak voltak. |
Magyarországi színtársulatok nem kapnak engedélyt a román hatóságoktól vándorelőadások tartására Erdélyben.
Magyar színielőadások után román kultúrcélokra külön adó fizetendő. |
33. A magyar állam semmiben sem akadályozta a román közbirtokosságok működését.
|
A román állam lefoglalta a magyar közbirtokosságok ingatlanait Erdélyben és ezáltal megakadályozta számos ebből eltartott magyar kultúrintézmény működését.
E közbirtokosságok legnagyobbikának az ú. n. csiki magánbirtokoknak vagyonát a román kormány a népszövetség határozata ellenére sem adta vissza jogos tulajdonosainak. |
34. Román nemzetiségű állampolgárok akadálytalanul lehettek bányavállalatok kizárólagos birtokosai.
A románok minden korlátozás nélkül és jogilag, valamint ténylegesen is a magyarokkal teljesen egyenlő feltételek mellett birtokolhattak és tarthattak fenn ipari és kereskedelmi vállalatokat, bányákat és hitelintézeteket. |
A magyar nemzetiségű román állampolgárok a vállalatok nacionalizálása következtében vagyonuk legnagyobb részét elvesztették. (1924. évi bányatörvény.)
|
35. A magánvállalatok minden korlátozás, minden hátrány és hatósági zaklatások nélkül alkalmazhattak román nemzetiségű személyeket.
|
A magánvállalatok igazgatósági tagjainak 50 %, alkalmazottaiknak pedig 80 % erejéig románoknak kell lenniök. (Nemzeti munkavédelmi törvény.)
|
36. A részvénytársaságok alapítása nem szenvedett semmiféle korlátozást a részvényesek nemzetisége tekintetében.
|
Részvénytársaság alapítására és alaptőkeemelésre csak olyan cég nyerhet hatósági engedélyt, amelynek tőkéjéből megfelelő számban románok is részesednek. (Az ipari és kereskedelmi minisztérium 83.149/1924. sz. rendelete.)
|
37. Az Osztrák-Magyar Bank az erdélyi román pénzintézeteknek ugyanolyan feltételek mellett nyujtott hitelt, mint a magyar intézeteknek.
|
Ellentétben a bőséges hitellel, amelyet a Román Nemzeti Bank román intézeteknek bocsát rendelkezésére, a magyar intézetek hiteligényeit csak elenyészően csekély mértékben elégíti ki.
|
38. Az összes vállalatok tetszésüktől függően román nyelven vezethették könyveiket.
|
Azokat a vállalatokat, amelyek könyveiket nem román nyelven vezetik, külön adóval sujtják. A korlátolt felelősségű társaságok könyveiket csakis román nyelven vezethetik (az 1938. évi kereskedelmi törvény 42. §-a és az 1935. évi kereskedelmi törvény 30. §-a).
|
39. Adóztatás szempontjából a román nemzetiségű állampolgárok a magyarokkal teljesen egyenlő elbánásban részesültek.
|
Az 1924–26. évekre szóló hivatalos kimutatások szerint az egyenesadókat a Regátban 1.19 %-kal, az egész államban átlagosan 5.4 %-kal, a Székelyföldön ellenben 21.6 %-kal emelték.
|
40. Román nemzetiségű kereskedők és iparosok a román nyelvet cégtábláikon szabadon használhatták.
|
Magyar nyelvű cégtáblák után nyolcszoros díjat kell leróni. (1938. évi közigazgatási törvény.)
|
41. A románokat a magyar közigazgatási és rendőrhatóságok mint egyenlő jogú állampolgárokat emberségesen kezelték. A korrupciót Magyarországon büntetőjogilag és társadalmilag is a legszigorúbban üldözték és büntették, mint ma is.
|
Az erdélyi magyarok élete 22 év óta a rendőrség és csendőrségtől elkövetett kegyetlenségek végtelen láncolata, politikai perek végtelen sora.
|
)
)
)
)
