1. ALSÓRÁKOS
1. ALSÓRÁKOS
1421-ben Rakus Inferior néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1459-ben Rákosd, 1637-ben Alsó Rákos (uo.) formában szerepel.
A középkorban plébániatemploma volt. Ebből azonban csak az 1498-as harang maradt meg; „Ad honorem sanctae Margarithae Virginis et Martiris 1498”.
A középkori templomot lebontják és beépítik az új templomba, eltüntetve régi stílusjegyeit. (Orbán: Székelyföld. I. 202.)
Benkő József (Milkovia. II. c. 11, CLXII.) középkori kolostorról is tud, de annak semmilyen emléke nem maradt fenn. Nem lehetetlen, hogy a várkastély helyén állott és a reformáció után szűnt meg. A kolostor köveiből építették a várkastélyt, amelynek építtetője Sükösd György, mezei kapitány. (Orbán: i.m. I. 201.)
A falu melletti Hegyes oldalán, szintén a középkorból, a „Kápolna” helynév az itt álló egykori katolikus kápolna emlékét őrzi. Búcsújáró hely volt. (Orbán: i.m. I. 202.)
A középkori tiszta katolikus falu átélve a reformáció változásait unitárius vallású lesz, a templommal együtt.
A helyzet ismét akkor változik meg, amikor Budai Péter, a buzgó református, „szép móddal és üldözéssel” – ahogyan Orbán kifejezi – annyira megerősíti a reformátusokat, hogy többségbe jutnak, és ezen a címen 1617-ben megkapják a régi templomot. A templommal együtt az említett régi harang is a reformátusoké marad. Az unitáriusok részére, közköltségen, egy kisebb templomot építenek. (Orbán: i.m. I. 202.; Kovács: Magyar ref. templomok. I. 163.)
A XVIII. században református és unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 189, 228.) és e század elején is az. (Helységnévtár 1913.)
A katolikus híveknek kis kápolnájuk van Rózsafüzér Királynéja tiszteletére. Újabbkori alapítás. (Schematismus. 1913.)
Várkastély
Református templom
Unitárius templom
