15. KERESZTÉNYFALVA
15. KERESZTÉNYFALVA
1362-ben Kersztényfalva néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1367-ben villa Cristiani, 1377-ben Noua Civitas, 1552-ben Kereszthenfalva, 1601-ben Naistat (uo.) formában fordul elő.
A templom Szent Miklós tiszteletére épült a XIII. században, késő román stílusban. (Bíró: Erdély művészete. 25.; Entz G.: Le chantier cist. de Kerz. 32.; Szőnyi: Régi magyar templomok. 226.) Mások szerint 1270-ből származik és háromhajós bazilika volt.
A román kori templomból megmaradt díszes nyugati kapu oszlopfőivel kerci hatást mutat, sőt az esztergomi királyi kápolna rokonának kell tekinteni. Kortársa a kapu feletti ritka szép rózsaablak. Mindkettőt részletesen Orbán Balázs írja le. (Székelyföld. VI. 361. Komm mit. 1977. 151.; Fabritius: S. Kirchenburgen. 43.; Bíró: i.m. 25.)
Kerci hatást árulnak el a Jézus, ill. Agnus Dei díszítéssel készült boltozati zárókövek. (Komm mit. 1977. 150.; V. Drăguţ: Arta gotică. 35/3/270) Az Agnus Dei a barcaszentpéterivel rokon, valószínűleg ugyanazon mester alkotása. (J. Fabritzius: i.h.)
Középkori még három harangja és a keresztelőmedence.
A XIV. századból származott nagyharang maiuszkulás, kevert betűs felirata dátum nélküli. A másik harang, „O rex glorie” felirattal, XV. századi lehet. A harmadikat három evangélista „S. Marcus, Matevs, Johannes” tiszteletére öntötték.
Az 1640-ből származó harangnak érdekes a felirata: „Ut tuus sit coelo clamor penetraque per aeras penetret verbum pectora nostra. Anno 1640”. (Orbán: i.m. VI. 361.)
A régi toronyhoz 1839–1841-ben új csarnoktemplomot és szentélyt építenek, lebontva a régit.
A templomot még a XV. században magas várfallal veszik körül, melyből 9 bástya emelkedik ki, négyszögű, nyolcszögű, köridomú változatokkal. (V. Drăguţ: i.m. 116, 119.; H. Wächner: Kronstädter Heimat. 104.) 1611-ben Báthori Gábor, 1658-ban tatárok ostroma borítja lángba.
A várfal régi freskómaradványai Zakariás prófétát ábrázolják, amint a mellette álló, de már lekopott képre mutat, lehet, hogy a megváltóra. A XV. században készülhetett. Sajnos, ma mészréteg takarja. (Batthyaneum. II. 151.; V. Drăguţ: i.m. 246, 268/146.)
Két XV. századi harangja volt 1903-ig. (Fabini)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején lutheránus lesz, templomával együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
