16. KIRÁLYNÉMETI
16. KIRÁLYNÉMETI
1332-ben a pápai tizedjegyzék Bavarica Nempty néven jegyzi. (Györffy: Az Árpád-kori. I. 563.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1334-ben Villa Nempty, 1335-ben Villa Bavarica, 1402-ben decanatus Kyralia formában fordul elő. (C. Suciu: i.m.) 1264-ben villa seu terra Querali, 1402-ben decanatus Kyralia (uo.) a neve.
Ezen a „királyi” néven 1264-ben jelentkező területen (Documente. XIII. C., II. 69.) a bajor-német telepesek megjelenése a XII. század végére tehető, s így temploma is a XII. század végén, legkésőbb a XIII. század elején épülhetett. (Györffy: i.m. I. 554.; Nägler: Die Ansiedlung. l29.)
1332-ben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 1 lotó ezüstöt fizet,1333-ban szintén 1 lotó ezüstöt, 1334-ben 4 garast,1335-ben 2 garast és ismét 3 garast. (Györffy: i.m. I. 562.; Documente. XIV. C., III. 135, 162, 175, 177, 213.)
Várfallal körülvett XV. századi szép gótikus temploma ma is áll, gyönyörű fekvésével messziről felhívja magára a figyelmet. Védőszentje: Mária. Késő-gót szentségfülkéje van.
Már a középkorban tekintélyes egyházközségi temploma lehetett, mert 1420-ban a királyi dékánság központja (Decanatus Kyralia.). (Györffy: i.m. I. 554.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, templomával együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
A lutheránus templom szentségfülkéje
