26. PETRES
26. PETRES
1311-ben Petresfalua néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1453-ban Péterfalva (Urkundenbuch. VI. 410.), 1587-ben Petresfalva (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
Középkori templomáról az oklevelek nem beszélnek. Ellenben beszélnek a kövek. Temploma román kori volt. Ennek kapubélletét beépítették a későbbi templom szentélyének déli falába. Két lekerekített kockaoszlopfője a gyulafehérvári székesegyház javításakor előkerült XI. századbeli oszlopfők rokona. Első temploma tehát a tatárjárás előtt épült bazilika stílusban.
A XIV–XV. században újították, alakították, aminek következtében szentélye teljesen gótikus jelleget kapott. (Léstyán J.: Besztercze műemlékei.)
Érdekessége a nyugati kapu timpanonjában elhelyezett kőrelief. Trónoló Máriát ábrázol, karján a gyermek Jézussal. Három angyal veszi körül: kettő zenél, egy fölöttük lebeg. Van olyan feltételezés is, hogy másodlagos elhelyezésben került ide. Tornya 1820-ban épült.
Korát V. Roth a XIV. századra teszi, mások a földvári templom és a brassói Fekete-templom mintájának alapján a XV. századból származtatják. (Gh. Arion: Sculptura gotică. 489.)
1602-ben Basta pusztítja.
Egy mezei határnév: „Kapellenrech” egykori kápolna emlékét őrzi. (Fabini)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
A lutheránus templom bejárata
