1. ALSÓCSERNÁTON
1. ALSÓCSERNÁTON
1332-ben Churucun, Kuruakun néven írják az okiratok. (Beke: Az erd. egyházmegye. 125.; Orbán: Székelyföld. III. 97., 3. jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1567-ben Also Chernaton (Orbán: i.m. III. 97.), 1580-ban Chernaton vára (Barabás: SZOKL. VIII. 313.) formában fordul elő.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Péter ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 5 lotó ezüstöt,1334-ben 32 banálist fizet. (Beke: i.m. 165.; Documente. XIV. C., III. 150, 196.)
1538-ban Albert a plébános, aki a márkosfalvi tanító ügyének kivizsgálásánál van jelen. (Beke: i.m. 125., jegyz.) 1836-ban nagy tűzvész pusztítja a templomot. Helyreállításakor annyira átalakítják, hogy középkori stílusjegyeiből semmi sem marad meg. (Orbán: i.m. III. 99.) Sőt, a korábbi, 1680-as átépítés is sokat változtat formáin. (Kovács: Magyar ref.
templomok. II. 668.)
A reneszánsz időkből is őriz néhány emléket. (Bálint I.: Judeţul Covasna. 169.)
A XV–XVI. században hatalmas várkastély vette körül, hét öl magas falakkal, amelyeknek egy része még ma is áll. (Orbán: i.m. III. 99.; Bálint J.: i.m. 169., Székelyföldi vártemplomok 73)
Erdély legmagasabb tornyú temploma volt. Az 1836. évi tűzvész után eredeti magasságába nem állították vissza. Várkastélya kiállotta az 1658. és 1661. évi tatár betörések ostromát, a csodával határos módon megmentve az ide menekült népet, amint azt a csernátoni Matriculából megtudjuk. „1659: Nova eruptio facta Turcorum, dum Sepsi in cineres fatales resolvitur, at multi in hoc catello A Csernatoniense Christicelae per stupendam Dei providentiam incolumes conservantur”. (Orbán: i.m. III. 100., jegyz.; Entz G.: Székely templomerődök. 2.)
A reformáció előtt katolikus falu. A reformáció során a falu templomostól református lesz. A templom ma is a református egyházé.
A XVIII. században református anyaegyház és azóta is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.)
A XVIII. századtól a katolikus lakosság annyira megszaporodik, hogy 1766-ban Bernárd György házában kápolnát állítanak fel számukra, de csak 1793-tól kapnak a hívek helyi lelkészt. 1844-ben a falu szülötte, Zambler János, csíkszentmártoni plébános építteti templomát. (Schematismus. 1882. 96–97.)
Katolikus templom
Református templom
