11. GELENCE

Teljes szövegű keresés

11. GELENCE
Neve oklevélben először 1538-ban jelenik meg. (Beke: Az erd. egyházmegye. 125., jegyz., a Tabular Albense után) 1539-ben Gelenche néven írják. (Aluta. VIII–IX. 123.)
Az 1567. évi regestrumban Gelence 61 kapuval szerepel. (Orbán: Székelyföld. III. 133.; C. Suciu: (Dicţionar istoric.) 1585-ben Ge1enczefa1va (Orbán: i.m. III. 133., 3. jegyz.) formában fordul elő.
Az okleveleknél többet mondanak a kövek; a ma is álló temploma legkésőbb a XIV, század eleji. Sőt a szakemberek egyöntetűen megállapítják, hogy az eredeti román stílusú templom még tatárjárás előtti, ciszterci alapítású. (Kelemen Emlékkönyv. 542–543.; Bíró: Erdély művészete. 22.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic. 151.)
Ebből a korból maradt meg a hajó teljes egészében, a diadalív félköríves formájában. 1932-ben apszisában feltárták a román kori szentély féköríves alapját is.
A gótikus korban, a XV. században a szentélyt lebontották és anyagából építették a ma is álló gótikus szentélyt, amely a hatszög három oldalával zárul.
Az új szentély boltozott és kívül támpillérekkel van ellátva. (Kelemen Emlékkönyv. 543.; Bíró: i.m. 22.; Entz G. in Erdélyi Múzeum. 1943. 217.)
A szentély befejezésének idejét megközelítőleg jelzi a fali szentségfülke dátuma: 1503. A szentségfülkét festett reneszánsz díszítésű oszlop keretezi. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 292–293.) A templom hajója nem volt boltozott soha; gerendákra szegezett deszkákkal volt fedve. Erre készült 1628-ban a kazettás mennyezetfestés 103 festett kazettával; a 104. feljáró a padlásra.
A kazetták festett képei témájuk szerint két csoportra oszlanak: egyrészt gondos rajzú rozetták növényi díszekkel, másrészt egyházi vonatkozású figurális ábrázolások és feliratok. Ezeket részletesen Kelemen Lajos írja le. (Kelemen Emlékkönyv. 542–550.)
A karzaton is vannak kazetták: ebből 18 szentkép és egy család neve, valamint egy feszület. Ezek 1766-ban készültek. (Kelemen Emlékkönyv. 550–553.)
A templom korának megállapítását és hírnevét főleg az 1330-as évekre datált falfestményeknek köszönheti. Két sor kép áll egymás felett. A felső sor majdnem teljesen ép, ezért könnyen lehetett restaurálni. Ezen Szent László legendáját láthatjuk hat képben: A váradi püspök megáldja a királyt, Indulás a csatába, A kerelői ütközet, A kun vezér üldözése, Párviadal, A kun vezér lefejezése.
Az alsó sor Jézus szenvedésének jeleneteit eleveníti fel, szintén hat képben, a jeruzsálemi bevonulástól a keresztre feszítésig. Az északi fal képei: Szent Jakab, Futás Egyiptomba, Betlehemi kisdedek, Napkeleti bölcsek.
A déli fal képei alexandriai Szent Katalin életéből mutatnak be jeleneteket. (Balogh J.: i.m. 16–17.; V. Drăguţ: Arta gotică.192–195.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum.1943. 224.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 35–36., 13. jegyz.); Bíró: Erdély művészete. 65.)
A gótikus kori építkezés is őriz falfestményeket a szentélyben. A sekrestyeajtó külső részén XVI. századi keretfestés, belül a szentségfülke körül festett keret volt. Ez a reneszánsz díszítés csak Huszka rajzában maradt fenn. (Balogh J.: i.m. 292–293.)
A középkori templom értékes emléke a gyulafehérvári Egyházmegyei Múzeumban őrzött, gazdagon díszített ezüst kehely, amelynek korát felirata jelzi: per Greogrium Bornemissa 1528. Szakasztott mása az 1529-ben készült prázsmári kehelynek. (Batthyaneum. II. 34–35.; Balogh J.: i.m. 151, 175, 331.)
Volt egy régi harangja is az egyházközség jegyzőkönyve szerint 1401-ből, de azt
1763-ban újraöntötték. (Orbán: i.m. III. 134.)
Másik harangja 1617-ből maradt meg. Felirata: O Rex glorie Jessu Christe veni cum pace... P.N. 1617. (Orbán: i.h.)
A templomot várfal övezi.
A freskókat 1466-ban bevakolták és a karzat gerendavégeivel megcsonkították. Először 1755-ben, majd 1972-ben restaurálják.
A kicsinynek bizonyult középkori templom helyett 1853-ban új, nagy templomot építenek. Szerencsére új helyen, s így a régi megmenekül a lebontástól. (Schematismus. 1882. 100.)
Az új templom védőszentje Szent Imre, s valószínűleg a régié is az volt, mert 1499-ben VI. Sándor pápa az orbai széki Szent Imre-plébánia-templom (in ecclesia parochiali Sancti Emerici) Mária-kápolnája patrónusainak jogát megerősíti.
A patrónusok: Lőrincz Péter és Claudi Imre. (Orbán: i.h.; SZOKL. I. 293.) Az imecsfalvi templommal való azonosítási kísérletnek nincs semmi alapja. (Aluta. VIII–IX. 122.)
A kezdettől tiszta katolikus falu mindvégig megmarad katolikusnak. 1646-ban I. Rákóczi György idején is katolikus plébános áll az egyházközség élén Vásárhelyi István személyében, akit Rákóczi erősít meg és nevez ki főesperesnek (a Sepsi, Kézdi, Orbai székben). (Schematismus. 1882. 100.)
A XVIII. században is katolikus plébánia és anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.)

Katolikus templom

Katolikus templom (új)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages