25. KÉZDISZENTLÉLEK
25. KÉZDISZENTLÉLEK
1251-ben Catrum Zenth Lélekh (SZOKL. I. 8.) néven írják az oklevelek. 1271-ben Castellanus castri Zenth Lélek in terra Siculorum (SZOKL. I. 17.), 1332-ben de Sancte Spiritu (Beke: Az erd. egyházmegye. 126.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) említik.
Templomáról az első híradás a pápai tizedjegyzékből ismeretes, mely szerint 1332-ben papja, Pál 19 régi banálist fizet, 1334-ben pedig 9 régi banálist. (Beke: i.h.)
A XIV. század elején tehát már áll a plébániatemplom, és valószínűleg jóval előbb is.
A királyi várról ugyanis bizonyos, hogy tatárjárás előtti, mert 1251-ben IV. Béla elrendeli, hogy a tatárok által lerombolt várat (Castrum nostrum Regale Zenth Lélek in confinis terrae Siculorum partium nostrarum Ultrasylvanorum positum), melyet a régi időkben építettek, újjáépítsék. Ebből következik, hogy már a tatárjárás előtt, legkésőbb a XII. században itt templom volt. Átélte-e a tatárjárás pusztításait, nem lehet tudni, de bizonyos, hogy az
1330-as években a plébániatemplom már újra áll. Románkori volt.
A mai templom építését vagy a régi felújítását a hagyomány 1401-re teszi. Ebben Apor Kata bőkezű támogatása segített, aki Alexandru cel Bun felesége volt. Ezt a hajó északi oldalán ma is látható moldvai címer (ökörfej) is megerősíti. A templom stílusa is erre vall: a csúcsíves ablakok, részben berakva fallal, a csúcsíves sekrestyeajtó, a kőből szépen faragott és az egyenes záródás felett csúcsívben összefutó szentségfülke, mely díszes keresztben végződik. A gótikus boltozatot a XVIII. században barokk boltozattal váltják le. (Székelyföldi vártemplomok)
Szentélye poligon záródású. Hajóját belül nagyon átalakították, de megmaradt régi formájában a déli és nyugati ajtókeret és 4 nyolcszögpillér. A 12 külső támpillér egyikén emberfej dombormű látszik. A moldvai címernek ítélt ökörfejről nem egyöntetű a vélemény. Köpeczi S. József szerint az ökörfej mellől hiányzanak a moldvai címerre jellemző többi jelek: pajzs, nap, hold, csillagok. Szerinte Lukács evangélista jelképe akar lenni, így a másik pilléren látható emberfő Máté evangélista. (Az Oltár. II. 160.)
A templom építésének dátumát a déli falon is megörökítették: Erectum 1401, Reaedificatum 1622. (Az Oltár. II. 160.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 222, 224.; Bíró: Erdély művészete. 61.; Orbán: Székelyföld. III. 109.)
A templom érdekessége, hogy a szentély eltér balra a hajó vonalától, jelezve a középkori áhítat kifejezéseként a keresztrefeszített Krisztus féloldalra hajolását. (Az Oltár. II. 159.)
Régi emlékei közé tartoznak a finom faragású szárnyasoltárok, melyek közül az egyik mellékoltárt eltávolították, részei elkallódtak. (Az Oltár. II. 159–160.)
A sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum egy innen származó, a XVI. század első negyedében készült miseruhát őriz, hímzett magyar kereszttel, mely alatt Mária, Szent János és két angyal áll. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 342.)
A templomot terjedelmes várfal veszi körül (mely egykor magas volt), négy köridomú bástyával és egy kapuvéddel.
A torony későbbi (állítólag XVIII. századi), a Kálnoki család építtette. (Schematismus. 1882. 109.)
A kereszténység felvétele óta a falu tiszta katolikus, és az maradt mind a mai napig.
Katolikus templom
