31. LEMHÉNY
31. LEMHÉNY
1332-ben Lehman, Lehmen néven jelentkezik az okiratokban. (Beke: Az erd. egyházmegye. 125.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567-es regestrum Vencze néven jegyzi, 61 kapuval. (Orbán: Székelyföld. III. 118.) 1616-ban Lemhény (C. Suciu: i.m.) a neve.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Beke a pápai tizedjegyzék szerint 19 régi banálist fizet, 1333-ban ugyancsak Beke, a Szent Mihály-templom papja, 3 régi banálist, 1334-ben Péter pap 14 banálist. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; Documente. XIV. C., III. 150, 188.; C. Suciu: i.m.)
A templom védőszentje Szent Mihály.
Magát a hegyfokot is, amelyen a templom messze kiemelkedik a táj fölé, Szent Mihály-hegynek nevezik.
1510-ben papja Ádám, 1539-ben plébánosa Balázs, aki egyben Kézdi szék alesperese is. (Barabás: SZOKL. VIII. 280.)
1580-ban plébánosa a gelencei Nagy Antal főesperes. (SZOKL. V. 173.), 1607-ben pedig Kistarjáni (Kis) Márton, akit Rákóczi Zsigmond erősít meg.
A templom diadalívén megörökített dátum (Olim erat Scriptum 1510) az újítás dátuma lehet.
A barokk korban, 1776-ban annyira átalakították (Schematismus. 1882. 102.), hogy nem lehet megállapítani, mi maradt a XIV. század eleji templomból, illetve a gótikus kori újításból, módosításból. (Orbán: i.h.)
Régi harangjából 1848-ban ágyút öntöttek.
Egyik harangja 1697-ből való; felirata: „O Rex glorie Jesu Christe veni cum aeterna pace cura me Lenhemnyense. – H.L. 1697”. (Orbán: i.m. III. 118–119.)
A középkorban tiszta katolikus falu a templommal együtt katolikus is marad mindvégig. A XVIII. században is csak katolikus anyaegyháza van. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.)
Ma a templom magányosan áll a hegyen, mert Lemhény és Kézdialmás egykori közös temploma mellett mindkét helyen, lenn a faluban templomot, illetve imaházat építettek.
Katolikus templom
