4. BERECK
4. BERECK
1332-ben Bere vagy Beze villa néven jelentkezik a forrásokban. (Beke: Az erd. egyházmegye. 124.) 1426-ban Bereczkfalva (Orbán: Székelyföld. III. 121.; C. Suciu: Dicţionar istoric), 1482-ben Brecko (C. Suciu: i.m.), 1531 Bereczk város (Orbán: i.m. III. 121., 1. jegyz.) formában.
1332-ben plébániatemploma van, papja, András ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 6 régi banálist fizet, 1334-ben 8 garast. (Beke: i.m. 124.)
1426-ban Zsigmond király kiváltságokat ad Berecknek, hogy a határ menti helységbe települőket csábítson. Ekkor szászok is települnek ide, ami bizonyossá teszi, hogy temploma is van, mert a szászok mind katolikusok voltak. (Orbán: i.m. III. 122.)
Régi gótikus templomán 1569-es dátum volt látható. (Schematismus. 1882. 98.) 1464–1465-ben magas tornyot építenek hozzá.
1803–1829 között a régi templom helyébe új templom épül Szent Miklós tiszteletére.
A reformáció előtti katolikusok – a telepesek miatt – a brassói szász dékánság alá tartoznak, és ez a magyarázata, hogy nem reformátusok, hanem lutheránusok lesznek, de nem sokáig, mert 1569-től újra katolikus a plébánia. (Schematismus. 1882. 98.; György:
A Ferencrendiek. 388.) Ettől kezdve megszakítás nélkül fennáll a katolikus plébánia és
temploma, s e század elején is római katolikus temploma van.
Katolikus templom
