FELTORJAI TEMPLOM
FELTORJAI TEMPLOM
1332-ben papja Pál, aki a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 18 régi banálist fizet, 1333-ban 10 dénárt és 1 régi banálist, és ismét 3 verőceit. (Beke: Az erd. egyházmegye. 126.; Orbán: Székelyföld. III. 92., 3. jegyz.; Documente XIV. C., III. 150, 158, 171.)
A templom védőszentjének nevét a helység nevével együtt, az 1479-es oklevél is megörökítette: Zenth-Márton Thorya. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
A templomot tehát Szent Márton tiszteletére szentelték. Ezt örökíti meg az a felirat, amelyet Apor Péter jegyzett le a templom szentélyéről: „Anno 1516 In honorem Sancti Martini Episcopi erexit Stephanus Apo”. (Apor P.: Lusus Mundi. 12.; Orbán: i.m. III. 92., 4. jegyz.). Az évszám csak újítást jelezhet, mert a templom sokkal régebbi. (Schematismus. 1882. 97.) Újítását a szentély gótikus elemei igazolják: a sokszögzáródása és csúcsíves, díszműves ablakai. A szentélyen attikai láb módosításából alakított párkányzat fut körbe.
Hajója azonban román kori jegyeket és részeket őriz: déli oldalkapujának egyenes záródását félköríves hengertag övezi és tetőzi. Az ívmezőben dombormű volt, boltívezettel, melynek egykori létét oldaltámjai bizonyítják. A szentély négy lépcsővel emelkedik a hajó szintje fölé, a szentély alatt ugyanis altemplom volt, melyet befalaztak. 1914–18-ban egészen újjáépítik. (Székelyföldi vártemplomok, 121.)
Eredetileg „öt öl magas fal vette körül, melyet 2 ölnyire bontottak le” – állapítja meg a múlt század közepén Orbán Balázs. (Orbán: i.m. III. 92.) 1918-ban átépítik, módosítják. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 670.)
A középkori tiszta katolikus faluból az altorjai templom híveivel együtt megszakítás nélkül katolikus marad napjainkig. A feltorjai templom a reformáció idején a hívek egy részével református lesz.
Történt kísérlet Altorja reformálására is. A hagyomány szerint az asszonyok, Apor Ilona vezetésével, az Apor család jobbágyaival szembeszálltak és a prédikátorokat elűzték. A két Torja közötti magaslatot, ahol ez az összetűzés történt, Szent Ilonának nevezik. (Orbán: i.h.; Schematismus. 1882. 97.)
A XVIII. században Felsőtorján református anyaegyház van (Benkő J.: Transsilvania. II. I92.) és ma is.
A részben megmaradt és megszaporodott feltorjai katolikusok a két világháború között kapnak templomot és 1940-től lesz önálló anyaegyház, plébánia. Az új templom a réginek a nevét (Szent Márton) vette fel.
Református templom
Katolikus templom
