48. ZABOLA
48. ZABOLA
1466-ban Zabola néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Aluta. VIII–IX. 122.)
A templom eredetéről és építéséről nem beszélnek az oklevelek. A templom azonban elárulja korát: magas falakkal körülvett gótikus kori, XIV. századi alkotás. (Bíró: Erdély művészete. 51.; Entz G.: Székely templomerődök. 6.; Orbán: Székelyföld. III. 138.; Bálint I.: Judeţul Covasna. 278.)
Eredeti formáiból eléggé kivetkőztették. Mai formáját 1753-ban kapta, amikor bővítették is. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 689.)
Egykori gótikus boltozatának maradványai az oldaltámpillérek. Magát a boltozatot eltüntették mind a hajó, mind a szentély fölött. Megmaradt a poligon záródású szentély, a csúcsíves diadalív, valamint a déli oldal 5 csúcsíves ablaka. A kórus megvilágítására szolgáló kisebb ablak köríves, kettős körív fölé helyezett környílással.
A szentségfülke is megőrizte gótikus, de reneszánszba hajló díszítését. Keletkezésének idejét a XVI. század elejére teszik. Felirata egy századdal későbbi: H. de Toria 1602. (Balogh J.: Az erd.
renaissance. 292.)
Mindkét kapuját átalakították. A déli kapu korát a XVI. század első felére teszik. (Balogh J.: i.h.) A frízes díszítésű koronapárkányzat körülfutja az egész templomot, kiszögelléseinél lőrésekkel. (Orbán: i.h.)
Az egykori kör alakú magas várfalat 1838-ban
„3 ölre törpítették”. (Orbán: uo.) Tornya a kapubástyából emelkedik ki; 1666-ban építtette Basa Tamás. Az 1802. évi földrengés annyira megrongálta, hogy alapjaiból újra kellett építeni. (Entz G.: Székely templomerődök. 6–7.)
A földrengés előtt a várfalakat több bástya egészítette ki. (Kelemen: Művészett. I. 213.)
Az eltávolított boltozatot 100 kazettás festett mennyezet helyettesíti. 1772-ben készült. (Bálint I.: Judeţul Covasna. 278.) Harangjai 1588-ból és 1644-ből valók.
A régi helyébe 1778-ban épített torony 1802-ben földrengés áldozata lesz. Egészen újat kellett építeni. (Székelyföldi vártemplomok 199.)
A középkorban lakói tiszta katolikusok és a templomuk is az.
Valószínűleg a reformáció után is még sokáig az marad, mert a református egyház keletkezését 1607-re teszik, illetve ettől az időtől az övék a templom és az egész falu református. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 688.) A XVIII. században is református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 192.)
A katolikus hívek száma a XVIII. századtól kezd szaporodni, amikor a Mikes grófok régi udvari kápolnáját használják. A romladozó kápolna helyett 1860-ban Mikes Benedek új templomot építtet. (Orbán: i.m. III. 140.; Schematismus. 1882. 101.) Nevét a Szent keresztről kapta.
A XVIII. század elején már 65 görögkeleti is van a faluban.
Református templom
Katolikus templom
