50. ZÁGON
50. ZÁGON
Az 1567. évi regestrumban jelentkezik először, amikor 51 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. III. 159.) 1602-ben Zágon néven szerepel az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek. Régi templomáról nincs adat.
Van azonban egy érdekes tény, amely reformáció előtti, tehát katolikus templom létét tételezi fel a középkorban, legalábbis a XVI. században. A köztemető neve: Szent Miklós-temető. A Szent Miklós-kápolna vagy templom romjai állottak itt még a múlt században. A temető tehát nevét nem kaphatta a reformáció után, a reformátusoktól, mindenképpen reformáció előtti. Abban az időben a templom körül temetkeztek, s az egykori Szent Miklós-templom után kapta a nevét a temető. (Orbán: i.m. III. 160.)
A régi, talán kicsiny és pusztulásnak indult templomot a reformátusok a temetőben feladják és 1782-ben barokk stílusban újat építenek.
A XVIII. századtól református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 193.) és azóta is az.
A reformáció után megszűnt katolikus élet a XVIII. század elején felújul. A hívek 1733-tól a Jankó család házi kápolnáját használják. Katolikus templom 1822-ben épül. (Schematismus. 1882. 107.)
E század elejétől Zágonban két egyházközség van templommal: a református (többségben) és a római katolikus. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
Református templom
