24. VAJDASZENTIVÁN
24. VAJDASZENTIVÁN
1332-ben de Sancto Joanne néven jegyzi a pápai tizedjegyzék. (Documente. XIV. C., III. 125.) Később így szerepel a forrásokban: 1366-ban Mortunzenthyuana (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1451-ben Vayda Zenth Iwan (uo.).
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 20 régi banálist fizet, 1333-ban 8 régi banálist, 1334-ben 3 garast és 3 régi banálist, majd ismét 10 régi banálist, 1335-ben 4 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 155.; Documente. XIV. C., III. 125.) Utóbbi szerint János a plébános. Neve is tanúsítja, hogy Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma volt, amiről a falu nevét kapta. János pap 1348-ban a petelei és tekei plébánosokkal együtt jelen van Leustachius özvegye végrendeletének megírásánál Marosvécsen. (Documente. XIV. C., IV. 425.)
A templom keleti része, vagyis a szentély bordás boltozatával, faragott díszműves ablakaival megőrizte középkori jellegét.
Szentségfülkéje is megvan, de befalazva; helye látszik a falazáson.
A nyugati rész, vagyis a hajó és a torony újabb keletű; felirata szerint 1795-ben építették. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 660.; Ref. Névkönyv. 1894. 39.)
Az 1924-ben végeznek nagyobb javításokat rajta.
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.
Egy 1682-es feljegyzések szerint a falu nagyobb része református. 1674-ben a „szentegyház” jobbágyáról van feljegyzés. (Ref. Névkönyv. 1894. 39.)
Mindmáig református anyaegyház.
Református templom
Református templom
