6. GÖRGÉNYSZENTIMRE
6. GÖRGÉNYSZENTIMRE
1248-ban Gurgenként jelentkezik az okiratokban (Documente. XIII. C., I. 334.), később, 1329-ben Gurghyn (Documente. XIV. C., II. 397.), 1453-ban Zenthemreh és 1602-ben Szent Imre (C. Suciu: i.m.) néven.
A vár építését a XII. századra teszik, s ekkor bizonyosan az akkori szokás szerint kápolna is épül a várban.
Plébániatemplomáról az első adat a falu nevében jelentkezik: Szentimrének csak templomáról nevezhették el. Korára vonatkozóan alapul szolgál a református templom tornya alatti bejárat falában elhelyezett sírkőfelirat is, amely még korábbi időre mutat: „Ante festum Pentekostes obiit nobilis virgo Elisabeth de Runczicz Morava hic sepulta. Anno 1300”.
A templomról közvetve ad hírt az a tény, hogy 1591-ben Báthori Zsigmond megerősíti hivatalában Tamásfalvi Zsigmond református prédikátort, akinek kötelessége, hogy a várban levő várkápolnában is szolgáljon. (Ref. Névkönyv. 1891. XIV.)
A régi kápolna létére utal az is, hogy az 1688. évi várleltárban papok szobái szerepelnek. (Teodor Chindea: Monografia Gurghiului. 49.)
A régi időket idézik az alábbi emlékek: az 1649-es dátumú szélvitorla, az 1646-os feliratú harang, I. Rákóczi György adománya, és az 1619-ből való kehely. (Ref. Névkönyv. 1891. XIV.; Kovács: Magyar ref. templomok. 655.)
A régi templom alapjaira 1758–1760-ban új református templomot építenek. (Ref. Névkönyv. 1891. XIV.; Kovács: i.m. 655.)
A II. Rákóczi-féle szabadságharc idején, 1608-ban Rabutin ostrommal beveszi a várat és 1709-ben leromboltatja. Ezzel a középkori kápolna is elpusztul.
A lerombolt vár köveiből a vár helyén az 1730-as években kiskápolnát építenek. 1867-ben toronnyal egészítik ki. Erről beszél az itt látható felirat: „Újjáépíttette Kovácsoczi és Görgényi egri prépost kanonok. Építő Szász János”. (Székely Ferenc: Görgény története. 1860.)
A faluban 1710-ben a Bornemissza család felújítja a középkori templom titulusát és kiskápolnát épít Szent Imre tiszteletére.
A mai plébániatemplomot 1896-ban építik. (Schematismus. 1882. 139.)
I. Rákóczi György a XVII. század elején, a vár alatt, kastélyt építtet. Ezt később barokk kastéllyá alakítják. Ebben is volt kápolna, melynek oltárát a II. világháború után a gyulafehérvári püspöki kápolnában helyezték el, mivel a kápolnát a kommunista rendszer felszámolta. (B. Nagy M.: Várak. 363.)
Katolikus templom
Katolikus várkápolna
Református templom
