9. MAGYARPÉTERLAKA
9. MAGYARPÉTERLAKA
1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először Peturlaka néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 152.; Documente. XIV. C., III. 127.) 1465-ben Péterlakaként szerepel. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Pál ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 8 régi banálist fizet, 1334-ben szintén 8 régi banálist. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., 127, 179.)
Az egyik 1464-es okirat a péterlaki plébánost említi, azzal kapcsolatban, hogy Pongrácz János vajda rendeletére a görgényi vár javára a péterlaki dézsmát fenn kell tartani. (Beke: i.m., jegyz., a Teleki C. II. 87-re hivatkozva).
A XVIII. században a középkori templom helyett
a falu feletti magaslaton új templomot építenek. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 656.) A régi templomról a hagyomány a következőket rögzíti: „Itt már a reformáció előtt századokkal község és egyház volt”. (Ref. Névkönyv.)
A régi templom idejéből, 1498-ból fennmaradt harangon ez olvasható: Joanes Marcu – Mathaeus. Ugyancsak a XV. századból való a hat boglárral díszített, teljesen aranyozott kehely. (Ref. Névkönyv. 1894.)
A mai templom berendezését részletesen Kelemen Lajos ismerteti. (Kelemen: Művészett. I. 107.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században is református anyaegyház és azóta is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 187.)
A katolikusok a II. világháború után kapnak imaházat.
Református templom
