16. GLEDÉNY
16. GLEDÉNY
Neve 1319-ben tűnik fel először Geledun formában. (Documente. XIV. C., I. 332.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 348.) 1332-ben Kledyn (Documente. XIV. C., III. 148.), 1393-ban Geleden Superior (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1502-ben Alsógedelen (uo.) néven említik.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Konrád ebben az évben 1 lotó ezüstöt fizet, majd ismét 1 lotó ezüstöt; a negyedik befizetésnél János pap fizet be 3 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 156.; Györffy: i.m. III. 349.) Elődje Henrik volt. 1332 (Documente. XIV. C., 162., III. 127, 148, 196.)
Beke feltételezi, hogy két plébániáról lehet szó, ami nincs kizárva, mivel Alsó- és Felső-geleden szerepel az oklevelekben. Ezért szerepel Henrik 1334-ben is.
A Documente ide sorolja Henrik pap befizetéseit is, de Beke szerint ezek Komlódhoz tartoznak. (Beke: i.m. 156.) Bármint is legyen, az bizonyos, hogy 1332-ben plébániatemploma van – talán kettő is.
A templom híveivel együtt korán elpusztulhatott, mert a későbbiek során sem templomról, sem katolikus, sem lutheránussá lett híveiről nincs adat. A plébános neve (Konrád) szász telepesekre vall.
