26. LUDVÉG
26. LUDVÉG
1228-ban Ludvégfalva (Györffy: Az Árpád-kori. III. 362.), 1322-ben Luduegfalva
(C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1332-ben villa Ludvici (Documente. XIV. C., III.126.), míg 1428-ban Luduvégfalva (C. Suciu: i.m.) néven jelentkezik az okiratokban.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Henchmann a pápai tizedjegyzék szerint 3 sektint fizet, majd 15 régi veröczei banálist, 1333-ban 6 régi banálist, 1334-ben 6 garast és ismét 7 garast, 1335-ben 6 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 158.; Documente. XIV. C., III. 126, 154, 197.; Györffy: i.h.) A templomhajója boltozott volt, a szentélynek kazettás mennyezete van a XVII. századból.
Régi temploma a XVIII. század közepén összeomlik, 1782-ben építenek újat. (Ref. Névkönyv. 1891. XLI.)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok (a szászok), illetve reformátusok (a magyarok) lesznek.
A régi templomot a keresztelőmedencével a lutheránusok öröklik, de a reformátusoknak is van templomuk, mert a XVIII. században református anyaegyház. (Ref. Névkönyv. 1891. XLI.) 1885-től a reformátusoké csak filia, a lutheránusoké pedig anyaegyház.
Lutheránus templom
