33. MEZŐERKED
33. MEZŐERKED
1238-ban Erkund néven írják a források (Documente. XIII. C., I. 311.), 1297-ben Erkud (i.m. II. 398.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 347.), 1338-ban Ewrked (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában jelentkezik. 1490; Szászerked.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Jakab ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 5 kuntin ezüstöt fizet, majd 13 új és 11 régi banálist, 1333-ban 3 sektint, 1334-ben 2 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 157.; Documente. XIV. C., III. 126, 158.)
Temploma kb. egy századdal korábbi, ugyanis 1238-ban itt kelteznek egy királyi oklevelet: in villa Saxonum Erkud (Documente. XIII. C., I. 311, 411.), tehát szász telepítés, s a szászoknak templomuk is volt. Bár nem egészen bizonyos, hogy erről az Erkedről van-e szó. Ettől függetlenül Mezőerked a XIII. században szász telepítés, s így a templom építése ebben a században kétségtelen. (Schematismus. 1882. 148.) 1600 után a szászok eltűnnek.
A régi templom rossz állapota miatt 1770-től új templom építése válik sürgetővé. 1784-ben, amint azt a ma is látható emléktábla megörökíti, gr. Lázár József renováltatja, de ez nem hoz tartós eredményt, mert 1821-re rommá lesz, s templom hiányában a plébániai lakásban miséznek. (Schematismus. 1882. 148.)
A mai templomot 1905-ben építik.
Még a régi templom korából, 1599-ből való sírkő felirata: „Quiescunt sub hac mole ossa generosae Dominae Magdalenae Rácoczi, uxoris quondam egregii... Postea Vero egreg... Johannis Gerendi... Anna Bosos... Obiit Die 1 Április Anno 1599.”
Középkori katolikus lakossága a reformáció korában lutheránus lesz.
A lutheránus egyház sorsáról későbbi adat nem beszél. 1729-ben megszűnik, mivel a
templomot visszaadják a katolikusoknak, Lázár Ferenc buzgólkodása révén. Úgy látszik, hogy szász lutheránus hívek ekkor már nincsenek, mert elköltöznek Dedrádra és Kisfehéregyházra, mert 1649-ben, sőt még 1717-ben is vitáznak a reformátusokkal. (Fabini)
Már a templom visszavétele előtt, 1694-ben jár itt egy ferences atya (György: A Ferenc-rendiek… 420.), 1707-től pedig vándor missziós jezsuita misézik egy kápolnácskában: „in tempello a D. Sp. Francisco Lazar erecto.” (Historia Domus. I. 66.), majd a plébánia egy szobájában. A XVIII. században katolikus plébánia egyházközség, de később a tekei plébános látja el.
Katolikus templom
