53. SZÁSZPÉNTEK
53. SZÁSZPÉNTEK
1228-ban Györffy említi Penthwk néven. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 368.) 1332-ben Pintuch vagy Pintuk formában írják (Documente. XIV. C., III. 127.), 1334-ben Pentyk (i.m. 196.), 1443-ban Péntek (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven említik.
1332-ben plébániatemploma van, papja ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 28 régi banálist fizet, majd ismét 11 régi banálist, 1333-ban 15 dénárt és 1 régi banálist, 1334-ben 2 garast és 6 veröczeit, majd 4 garast, 2 régi és 4 sasos banálist, 1335-ben 4 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 159.; Documente. XIV. C., III. 127, 142, 154, 157, 196, 210.; Györffy: i.h. – más értékekkel.)
A templomot Szent Simon és Júdás tiszteletére szentelték a katolikus szászok. (Bálint: ÜK. II. 408.) A település korán, valószínűleg a XVII. század derekán elpusztul katolikus lakosságával együtt, mert később nincs semmi adat róla, bár 1760-ban szász előnevével még jelzik eredetét. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) A reformációkor lutheránusoké lesz a templom, de a lutheránus egyház 1730-ra megszűnik. Az 1660-as évek után görögkeletiekkel települ be. A templom helyét még az 1990-es években is ismerték, ahol még faragott kövek is voltak.
