110. SZÁSZVÁROS
110. SZÁSZVÁROS
Feltételezik, hogy már 1105-ben keresztes csoport telepedett le. (Fabini)
1224-ben Waras, 1283-ban Warasium, 1291-ben Waras, 1421-ben Zazwarus, 1449-ben Broos, 1486-ban Százváros, 1532-ben Saxopolis, 1656-ban Szász Város néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1291-ben Hench a plébános, tehát ekkor már plébániatemploma van. A templom azonban sokkal korábbi. Hiszen már 1224-ben városként említik, és ezt a nevet az előző században történt szász telepítés után is megtartja, még akkor is, amikor később Szász előnevet kap. (Göllner: Die Geschichte de D. in R. 29.) Ebből az következik, hogy már a szász telepítés előtt város volt.
Később feltűnő szász nevét, Broos a templom védőszentje, Szent Ambrus után kapta. (Beke: Az erd. egyházmegye. 96.)
1318-ban Conradus a papja, aki dékán is 1309-től. (Beke: i.h.; Urkundenbuch. I. 294, 326.)
1332-ben Miklós pap a pápai tizedjegyzék szerint fél márkát fizet, majd ismét fél márkát ezüstben, 1333-ban 2 és fél fertót, 1334-ben 1 pensa dénárt, majd ismét 3 pensa dénárt, újra 6 pensa dénárt. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 127, 138, 179.)
Az 1334. évi összeíráskor 344 füstöt találnak, a fürdőn és 4 begina házán kívül. Ekkor Miklós pap 6 márka ezüstöt fizet. (Documente. XIV. C., III. 341.; Beke: i.h.)
1344-ben a plébániát Thomas Martini birtokolja, akivel szemben Petri András VI. Kelemen pápát arra kéri, hogy neki juttassa a plébániát. Kérése teljesül is. (Beke: i.m. 96., jegyz., Suppl., fol. 22.; Theiner: Mon. Vatic. I. 679.)
1491: szászok és magyarok 50%-ban töltik be a hivatalokat (szenátus és felváltva bírók). Hasonló intézkedés 1627-ben. (Fabini)
1536-ig Mathias Ramasi a plébános, aki 1515-ben bécsi diák. (Tonk: Erdélyiek. 1562.) 1536: a főplébános szász.
A XII–XIII. században épült templom helyébe lép a ma is álló XV. századi templom. (V. Drăguţ: Arta gotică. 53, 79/32.; Kovács: Magyar ref. templomok. I. 160, 233.) Olyan vélemény is van, hogy szerzetesi templom volt, de ennek nincs semmi alapja, mert a szerzetesi templom a városon kívül állott. A templom szentélye hosszú, háromhajós, mindhárom a nyolcszög három oldalával zárul. Tornya zárt tömegű, védelmi célokat szolgált, a részben fennmaradt várfalakkal együtt. 1658-ban csodával határos módon menekült meg a pusztulástól. (Kovács: i.m. I. 233.)
Az első templom román stílusú bazilika volt a XIV. századból, Szt. Miklós tiszteletére. 1839-ben tornya összeomlik. Helyébe 1840–1843-ban építenek újat. Ásatások (1991–1995). X–XI. századi földvárat tártak fel, melyhez egy körkápolna is csatlakozott.
Református és lutheránus templom
Lutheránus templom
