12. BALÁZSFALVA
12. BALÁZSFALVA
1252-ben villa Herbordi néven jelentkezik a forrásokban, a két Küküllő között, ahol a folyók összefolynak. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 548.) 1271-ben v. Herbordi, 1313-ben v. Blasii, Herbord fiáé, 1332-ben v. Blasii, 1346-ban Balázsfalva, 1424-ben Blasfalva, 1436-ban Balázsfalva, 1640-ben Balásfalva formában fordul elő. (Györffy. i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.; Documente. XIV: C., I. 213, 401.)
1252-ben a faluban, mely a két Küküllő között, a folyók összefolyásánál feküdt, Szent Márton-templom állt, mely közös volt Szancsallal és Magyarszancsallal (Györffy: i.h.)
1332-ben plébánosa Leustachius, aki a pápai tizedjegyzék szerint 20 dénárt fizet, majd 33 dénárt. (Györffy: i.h.; Beke: Az erd. egyházmegye.) 143.; Documente. XIV. C., III. 132, 145.; Batthyaneum. II. I40.) – 1411-ben András a plébános. (Urkundenbuch. III. 601.)
A templom a XVII. században elpusztul, amikor 1659-ben Saidi Achmed pasa lemészároltatja a templomba menekült felkelőket, így 1681-ben csak 20 család van a faluban. (Schematismus. 1900.)
A reformáció idején a lakosság a templommal együtt református lesz, de részben unitárius is. 1576-ban Sztárai Miklós unitárius tanítólelkész itt szerzi verses bibliai énekét. Később innen Tordára kerül, mint unitárius lelkész. (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely népi eredetű műemlékeink. 493.)
A XVIII. század kezdetén már nincsenek unitáriusok, mert ekkor csak református anyaegyház van (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.), és e század elején is. (Helységnévtár. 1913.)
Tür filiája, a római katolikus kápolna.
Katolikus templom
Református templom
