62. MAGYARCSERGED
62. MAGYARCSERGED
1302-ben Chergeud, 1313-ban Chergoud, 1400-ban Chergewd, 1505-ben Magyar Chergewd, 1587-ben utraque Czyerged, 1620-ban Chiergöd néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 136.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1302-ben plébániatemploma van, ebben az évben az erdélyi püspök a plébánia dézsmáját átengedi a káptalannak, illetve elismeri, hogy a káptalan jogosult hozzá. (Documente. XIV. C., I. 19.) 1313-ban és 1336-ban is mint káptalani birtok szerepel. (Documente. XIV. C., I. 213., III. 386.)
1332-ben papja, Egyed a pápai tizedjegyzék szerint 6 dénárt fizet. (Documente. XIV. C., III. 146.) Beke és Györffy is (i.m. II. 137.) Magyarcsergedre helyezi ezt az adatot, míg a Documente mindkét Csergednél hozza.
1400-ban IX. Bonifác búcsút engedélyez a templomnak. Az erről szóló oklevélből az is kitűnik, hogy a templomot Mindenszentek tiszteletére szentelték. (Beke: Az erd. egyház-megye. 84., jegyz., az Urkundenbuch. IV. 231. után.)
Lehetséges, hogy a két Csergednek kezdetben és a pápai tizedjegyzék korában egy közös temploma volt.
Az 1505. évi előneve bizonyság, hogy lakói katolikusok voltak. A reformáció korában lettek lutheránusok.
1611-től szász nevűek az evangélikus lelkipásztorok. (Fabini)
1600-tól bolgár telepesek is voltak közöttük, mint Bolgárcsergeden, de ezek egy része a XVIII. században lutheránus vallásról áttér a görög katolikusra. (Schematismus. 1900.)
1897-ben a lutheránus egyházközség megszűnik. (Fabini)
A XVIII. században még lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 209.), de e század elejére már elenyészik, bizonyára az említett áttérés következtében.
Temploma a görögkeletieké lesz.
Görögkeleti templom
