87. NAGYLUDAS
87. NAGYLUDAS
1330-ban Ludas néven jelentkezik a forrásokban, majd 1382-ben Lwdas, 1481-ben Lwdasz, 1532-ben Ludes (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában.
1330-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, János szerepel a székeskáptalan és a szász papok közötti megegyezési oklevelében. (Documente. XIV. C., II. 324.; Beke: Az erd. egyházmegye. 93.; Cista Capituli. f. 6, n. 28.)
1332-ben András plébános a pápai tizedjegyzék szerint 3 pensa dénárt fizet (ezt az adatot, Györffy [Az Árpád-kori. II. 172.] Kisludassal azonosítja), 1333-ban Mihály pap 4 márkát, 1334-ben 2 márkát, 1335-ben pedig Péter 1 fertó ezüstöt. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 173.) 1453-ban Lőrinc a plébános: artium liberalium magister. (Urkundenbuch. V. 367.)
A XIV. századtól gótikus csarnoktemploma volt. A tornyon román stílű ikerablakok voltak. Erődített volt.
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz.
1764-ben még áll a szentély, amelyben lutheránus istentiszteletet végeznek, a lélekszám csak 17. 1863-ban a román templom kerítésében lakik egy család. 1865-ben a szentély fedélzete is beszakad, a parókiai lakásban végzik az istentiszteletet. 1873-ban temetik el az utolsó lelkészt. (Fabini) (Benkő J.: Transilvania. II. 209.)
