90. OMLÁS
90. OMLÁS
1309-ben az okiratokban már Omlás a neve, és 1319-ben is, majd 1332-ben Umlás, 1456-ban ismét Omlás, 1503-ban Homlasch néven fordul elő. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 176.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1309-ben Szt. Mihály plébániatemploma van, ebben az évben papja, Alhelmus a székeskáptalannal pereskedő Sebes dékánsági szász papok között szerepel. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., I. 93.) Utóda, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben 22 régi banálist, majd 3 pensa dénárt, 1334-ben 20 veröczeit, 1336-ban 1 lotó ezüstöt fizet. (Györffy: i.h.; Beke: Az erd. egyházmegye. 94.) Miklós már 1330-ban feltűnik oklevélben. (Beke: i.h.; Cista Capit. f. 6., n. 28.)
A XV. század második felében a régi helyett gótikus csarnoktemplom épül, melyhez 1494-ben, 1496-ban Szeben segélyt utal ki.
A XIX. században új templom épül (1847–1848) újromán stílusban. Várfalaiból csak töredékek nyomai maradtak meg 1665-1669-ből egy Mária-templomról van adat, mely előbb búcsújáró hely volt. A XIX. században még falmaradványai voltak azon a helyen, ahol a falu is állott előbb. (Fabini)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
