KÁPOLNA
KÁPOLNA
A dobói templomon felül 1500 lépésre, a Kápolnabérc tetején, a Csipán puszta nevű helyen egy kápolna állott. Orbán Balázs korában még 12 öl magas homlokzati fala a fedéltetőig ép volt, akárcsak az oldalfalak 2 öl magasságban. Azóta a szentély falai egészen a talajfelszínig leomlottak, a hajó oldalfalai a déli oldalon félig, az északi oldalon úgy állanak, mint a múlt században, valamint a háromszögű oromfal is. (Orbán: i.m. I. 227.; Dávid L.: i.m. 95.)
Az inkább templom nagyságú kápolna hajója 14 lépés, szentélye 10 lépés, szélessége mindkettőnek 9 lépés hosszú volt. Szentélyének apszisa meg félkör alakú.
Egy oklevélből tudjuk, hogy a kápolna ajtaja feletti felirat szerint Dobai András építtette 1594-ben. A szentélyben volt feliratból tudjuk, hogy Haller János és neje, Dániel Sofia javíttatta 1733-ban. (Orbán: i.m. I. 226.; Dávid L.: i.m. 96.)
Az építtetésre vonatkozóan egy hagyományt is feljegyzett a baróti anyakönyvbe bekötött régi jegyzet. Eszerint egy pásztor építtette Keresztelő Szent János tiszteletére hálából, hogy némaságából csodásan meggyógyult.
Benkő megjegyzi, hogy 1770-ben még épen állott, mellette remetelakóházakkal (ahol két-három remete lakott). Minden évben Keresztelő Szent János napján sokfelől „Processióra a Római Valláson valók összegyűlnek. Olykor sokadalmas forma esni szokott”. (Benkő J.: Füle. 1770.)
A templom pusztulása a XVIII. század végén kezdődhetett. Feltehetőleg a templomot 1786-ig a Pálos remeték szerzetesrendje gondozta, amikor II. József feloszlatta a rendet.
A kápolnát várfal vette körül, melynek alapfalai a múlt század közepén még látszottak. (Orbán: i.m. I. 226.)
Régi harangját 1848-ban beolvasztották.
