19. KILYÉN
19. KILYÉN
1334-ben Kylien néven említi a pápai tizedjegyzék. (Beke: Az erd. egyházmegye. 106.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1567-ben a regestrum 22 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 37.) 1591-ben Killiyenfalva (C.Suciu: i.m.) néven jelentkezik a forrásokban.
1334-ben plébániatemploma van, papja, János ebben az évben 1 banálist és 4 sasost fizet. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; Documente. XIV. C., III. 201.)
A templom a XV. században gótikus formát kap. (Négyszáz év. 1968.) Szentélye ma is őrzi gótikus jellegzetességeit. Töredékesen megmaradt a szentségfülke is, az 1497. évi dátumával. (Entz G. in.: Erdélyi Múzeum. 1943. 226.)
A templom falain freskótöredékek kerültek felszínre: ezeken egyesek Szent László legendáját, mások Szent Erzsébet rózsalegendáját vélik felismerni. (Kovács: Magyar ref. templomok. 100.; Bíró: Erdély művészete. 65.)
A templom hajójában egy régi kő állott, amelyet a torony alatti kapu fölé helyeztek el. Ezen virágdíszes keretben az 1427-es évszám olvasható. (Orbán: i.h.)
A reformációig tiszta katolikus falu. A reformáció korában református lesz, majd unitárius, és az unitáriusoké marad a középkori templom is.
A XVIII. században református és unitárius anyaegyháza van. (Benkő J.: Transsilvania. II. 191, 228.) Később az unitáriusok annyira megfogyatkoznak, hogy az anyaegyházuk székhelyét Sepsiszentgyörgyre helyezik át.
A kevés számú katolikus magánházban kapott szentmisét, mint Sepsiszentgyörgy filiája, és legújabban lakásból alakított kápolnában.
Unitárius templom
Református templom
