27. NAGYAJTA
27. NAGYAJTA
1332-ben a pápai tizedjegyzék Ahch néven említi. (Beke: Az erd. egyházmegye. 103.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1459-ben Magaytha (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő. 1567-ben Nagyajta a regestrumban 61 kapuval szerepel. (Orbán: Székelyföld. III. 14.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Jakab ebben az évben 10 régi banálist fizet és két garast. (Orbán: i.m. III. 13.; Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 152.)
A mai templom az ősinek közvetlen utóda. A XV. században kapta gótikus formáját, amelyből sok megmaradt, bár többször is átalakították. Későgótikus a befalazott sekrestyeajtó is. (Székelyföldi vártemplomok 157) Szentélye sokszögzáródású, hálóboltozat díszíti, melynek bordázata csinos gyámkövekre támaszkodik. A hajót is hálóboltozat fedte, de bordái hiányzanak. Kapuit átalakították, de az öt ablak megmaradt csúcsívesnek. Az ablakok díszművei változatosak, mindegyik más díszítéssel.
A templomot hatalmas négyszögű várkastély veszi körül, négy sarkán erős bástyákkal. Az 1789. évi unitárius vizitációs jegyzőkönyv három bástyát említ, melyek közül kettő cseréppel volt fedve, a harmadik „rongyollott” zsindellyel. A templomhoz torony csatlakozik melyet az 1802. évi földrengéskor újjá kellett építeni. (Székelyföldi vártemplomok 157) (Kelemen: Művészett. I. 218.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 159.)
A várkastélyt kívülről hatalmas földtöltés és sánc tette biztonságosabbá a védelemre. (Orbán: i.h.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció korában református lesz, majd egy része később az unitárius vallást választja. Ez a kettősség a továbbiakban is megmarad. Egy ideig sok vita folyik arról, hogy kié legyen a középkori templom. Végül 1732-ben megegyeznek, hogy a templom az unitáriusoké legyen, a várkastély, a négy bástya a község tulajdona, mert a védelem mindkét felekezet érdeke és feladata. (Kelemen: Művészett. I. 215.)
Cserei Mihály, a történész, a templom délkeleti szögletéhez egy fatemplomot építtet családja és az akkor kevés számú református hívek számára. (Balogh J.: i.h.; Orbán: i.h.)
A reformátusok 1841-ben kőtemplomot építenek maguknak és a fatemplomot eladják a görög katolikus híveknek. (Orbán: i.h.)
A középkori templomban Szent László legendáját megörökítő falfestmények is voltak, de azok elpusztultak. (Bálint S.: ÜK. I. 492.)
Itt jegyezzük meg, hogy az 1211-es, a szászföld határait megjelölő II. Endre-féle oklevélben szereplő Moilgiant várát egyesek Nagyajtával azonosítják. (Orbán: i.m. III. 13.; Aluta. VIII–IX. 121.), mások Szászugrával. (pl. Documente. XIII. C., I. 151.)
A XVIII. században itt református és unitárius anyaegyház van (Benkő J.: Transsilvania. II. 189, 228.) és e század elején is. (Helységnévtár. 1913.)
Unitárius templom
