30. OLTSZEM
30. OLTSZEM
1332-ben Olotnu–Olthzeme (Beke: Az erd. egyházmegye. 106.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1342-ben Oltzeme (C. Suciu: i.m.; Documente. XIV. C., IV. 99.) néven jelentkezik az okiratokban. Az 1567. évi regestrumban 9 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. III. 56.) 1675-ben már Oltszemként írják. (C. Suciu: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 2 garast fizet és 1333-ban szintén 2 garast. (Orbán: i.m. III. 5.; Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 151, 163.)
A templom szép magaslaton áll az Olt völgye felett. Középkori formáiból az újítások és átalakítások annyira kivetkőztették, hogy még Orbán Balázs sem talált semmi művészettörténeti értéket benne.
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció korában református lesz és az is marad templomával együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.), s e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
