34. SEPSIBODOK
34. SEPSIBODOK
1332-ben Buduk néven jelentkezik az oklevelekben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 105.; Orbán: Székelyföld. III. 53.)
Az 1567. évi regestrum Bodok néven 26 kapuval jegyzi. (Orbán: i.h.) 1473-ban Bodoghként (Barabás: SZOKL. VIII. 398.) írják az okiratok.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Lubasisu Lukács 6 régi banálist fizet, 1334-ben 6 sasost. (Orbán: i.h.; Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 151, 201.) Bekénél csak az első fizetés szerepel, aki Lászlónak olvassa, de a második fizetésből kiderül, hogy Lukács a pap. (Documente: i.h.)
Középkori temploma a XV. században gótikus formát kap. Kapui ma is őrzik csúcsíves formáikat és a szentély sokszögű (5/8) záródását.
1651-ben átalakítják amikor sík mennyezetet kap.
A torony a kapubejárat fölött emelkedik. (Bálint I.: Judeţul Covasna. 143.; Kovács: Magyar ref. templomok. II. 689.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.), és e század elején is csak református egyháza és temploma van Sepsibodoknak. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
