4. ÁRKOS

Teljes szövegű keresés

4. ÁRKOS
1332-ben Arkus néven jelentkezik az okiratokban. (Beke: Az erd. egyházmegye. 104.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1463-ban kiadott oklevél Árkus (Barabás: SZOKL. VIII. 100.) formában írja. Az 1567. évi regestrum Árkos néven 30 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld.
III. 48.).
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 12 régi és 2 liliomos banálist fizet,1333-ban 2 garast,1334-ben 6 obulust (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 151,163:) Két, tatárjárás előtti és elpusztult falu: Bedőháza és Pincehely lakóinak ideköltözéséhez fűzik eredetét. Előbbi az Olton túl feküdt, utóbbi pedig Árkoson alul, amelynek közelében a Szentegyházdombon régi romtöredékei emlékeztetnek arra, hogy ott templom lehetett. Bedőháza 1575-ben mint lakatlan, elpusztult helység még szerepel a forrásokban.
A pápai tizedjegyzék korának temploma, a tatárjárás után, mai helyén épült, mégpedig a román stílus korában, amint azt félköríves szentélye igazolja de a gótikus korban átépítik. (Entz G.: Székely templomerődök. 3.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic. 28.)
Az 1789. évi vizitációs jegyzőkönyv leírása szerint 7 támpillér vette körül, ami gótikus stílusra enged következtetni. Kazettás mennyezete volt, kék, azúr, zöld festéssel, minden tábla aranyozva, esztergán metszett gombokkal cifrázva. A déli és nyugati ajtó előtt kőből rakott mennyezetes tornác húzódott. (Kelemen: Művészett. I. 215, 219., 40. jegyz. Székelyföldi vártemplomok 165.)
A templomot várfal vette körül, mely részben ma is áll. A várfal négy sarkán 1789-ben még fedetlen bástyák állottak, amelyeken az alábbi felírás volt olvasható „...ezelőtt sok esztendőkkel lőtt pogányok égetésének vestigiuma... kőfalai is beborítatlanok lévén, imitt amott a tetejéről kezdenek lehullani a kövek”.
Az ötödik bástyán emelkedik a torony, alatta van a kapubejárat a templom udvarára. (Kelemen: i.m. I. 220.) Ismeretes védőszentje is: Szent István. (Szent István Emlékkönyv. III. 210.)
A középkori templomot lebontják és 1830–1833-ban újat építenek helyébe. A várfalból kiemelkedő négy bástya és torony ma is a XVI. század emlékét őrzi. (Négyszáz év.; Bálint I.: Judeţul Covasna. 259.)
A reformáció előtt tiszta katolikus falu.
A reformáció évtizedeiben az unitáriusok maradnak fölényben és az ő birtokukba jut és marad a régi templom is. A XVIII. században is unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 228.) és e század elején is az.
A megmaradt vagy 1622-ben újra reformátussá lett hívek a XVII. században építenek maguknak templomot. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 689.)
A XVIII. században református anyaegyház is van. (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.)
A XVIII. századtól a katolikusok is szóhoz jutnak és Szent István tiszteletére szentelt templomuk van. (Schematismus. 1882. 40.)

Unitárius templom

Református templom

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem