6. BARÓT
6. BARÓT
1224-ben Boralt néven említi II. Endre oklevele (C. Suciu: Dicţionar istoric.), majd 1332-ben Baroch (Orbán: Székelyföld. I. 213.,12. jegyz.; Beke: Az erd. egyházmegye.104.), 1421-ben Sebus Barot (C. Suciu: i.m.) formában írják az oklevelek.
Bizonyosra vehető, hogy amikor II. Endre oklevele Barótot, mint a szász föld keleti határát jelöli, akkor már plébánia volt. (Schematismus. 1882. 33.)
1332-ben papja, Damasus a pápai tizedjegyzék szerint 15 régi banálist fizet, 1333-ban 8 régi banálist, 1334-ben 2 veröczeit és 1 obulust. (Beke: i.h.)
A középkori templom helyébe 1564-ben új templomot építenek vagy újítják és bővítik a régit. 1760–1767-ben új, modern templom épül a régi helyén. Tornya, mely külön állott a várfalban, az 1802. évi földrengés áldozata lesz. 1882-ben újat építenek helyébe.
1790 őszén a Semsej vezette labancok kirabolják a templomot, elviszik a kelyheket és a híveknek a templomba menekített javait.
1861-ben, Nagyboldogasszonyra virradólag, a templom kupás téglából készült héjazata bedől, mennyezete beszakad. Megrongálja az 1977. évi földrengés is. Ennek ellenére mindig sikerül megújulnia. Sem földrengés, sem a történelem viharai nem tudták elpusztítani.
A középkori Barót tiszta katolikus.
A reformáció korában itt is tért hódit az új hit Honterus tevékenysége nyomán, elsősorban lutheránus változata. Baróton azonban a siker csak átmeneti. Érdekesen számol be erről Benkő József Filius posthumus c. művében: „Az erdővidéki ecclesiák egytől-egyig elállottak vala a római hittől, de sokan az emberek közül nehezen szenvedhetvén azt, hogy az addig való czeremoniák, rendtartások megszűntek volna, s a képek a templomból kihányattak volna, ismét kívánkozni kezdenek vala az előbbi vallásra, nevezetesen a barótiak az előbbi hitre visszaállanak és mind a mai napig is a római pápától függenek.” (Orbán: Székelyföld. I. 214., 21. jegyz.) A hagyomány úgy őrzi, hogy Nagy Baróti Kata szervezte meg az asszonyokat, akik megakadályozták a templom elfoglalását, amikor a fejedelem emberei és a prédikátorok ezt megkísérelték. [Bejegyzés a baróti régi anyakönyvbe 1674 előttről, amint Orbán Balázs idézi (I. 214., 22. jegyz.)] Ennek köszönhetően Barót a reformáció után is megszakítás nélkül katolikus maradt, templomával együtt.
Később a környező falvakból beköltöznek reformátusok is, és annyira felszaporodnak, hogy 1783-ban templomot építenek maguknak, torony nélkül. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 653.) Addig Bodosnak volt református filiája. (Benkő J.: Transsilvania. II. 189.)
Katolikus templom
