7. BIBARCFALVA
7. BIBARCFALVA
1332-ben Villa Biborch (Beke: Az erd. egyházmegye. 104.; Orbán: Székelyföld. I. 215., 23. jegyz.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1567-ben Bijbarckfalva (Jakab–Szádeczky: Udvarhely vm. 268:) néven jelentkezik az okiratokban.
1332-ben plébániatemploma van, papja, Balázs ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 16 régi banálist fizet, 1333-ban 1 régi banálist és 6 veröczeit,1334-ben 5 dénárt. (Beke: i.m. 104–105.; Documente. XIV. C., III. 152, 163, 202.)
Megmaradt stílusjegyei alapján a román–gótikus átmeneti stílus korában épülhetett, egyenes záródású apszissal. Később nagyon átformálták. Eredeti formáiból megmaradt köríves oldalkapuja és három falrésze. Az eredeti román kori apszist poligon záródású apszis váltotta fel. (Orbán: i.m. I. 215.)
1897-ben egészen átalakították, de továbbra is megőrizték a középkori falak egy részét. Ezeken a falakon középkori falfestményeket rejtett a vakolat, amelyeken Orbán Balázs a Jelenések könyvének lovasait vélte felismerni. (Orbán: i.h.) A falfestményeket legújabban teljesen feltárták. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 653.) Megállapították, hogy Szent László legendáját örökítették meg. Többek között a Kerléshez kapcsolt csata képe tökéletes kompozíció. (V. Drăguţ: Arta gotică. 224, 227–228.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció korában református lesz, templomával együtt. Más egyház nem volt és ma sincs.
Szent László legendájának képeit részletesen ismerteti Dávid László. (A középkori Udvarhelyszék. 69.)
Tornyát 1793–1794-ben építik.
1799-ben „ruinában” van a templom torony felőli része, 1801–1802-ben javítják. 1811-ben villámcsapás leégeti a torony szarvazatát. Az 1838-as földrengéskor a templom tornyával együtt nagyon megrongálódik.
A templom mai formáját 1897-ben nyeri el, új előcsarnokkal és a lerombolt boltozat helyett új mennyezettel. (Dávid L.: i.m. 72.; Bálint S.: ÜK. I. 491.)
Református templom
